|
Az archívumban 1985 óta folyik középiskolai tanárok filmesztétikai továbbképzése.
A kéthetente megrendezett programon klasszikus filmtörténetet és új filmeket mutatunk be, előadásokkal kísérve. Hagyománnyá vált a tanévkezdést megelőző, augusztusi kétnapos továbbképzési program, melyre szerte az országból érkeznek tanárok.
Időpont: minden második csütörtök, 15-19 óra
Helyszín: MaNDA és Filmintézet, 1021 Budapest, Budakeszi út 51/E
Jelentkezni lehet a filmarchiv@ella.hu e-mail címen, vagy a 200-8739-es telefonszámon.
A továbbképzésen a részvétel ingyenes.
Program:
2011. december 8.
Meglepetés-film!
2011. november 24.
"Ó, azok a 60-as évek!"
Kés a vízben
(lengyel, 1961, r: Roman Polanski, 95 perc)
A hétvégén feleségével, Christine-nel vitorlázni induló, befutott sportújságíró, Andrzej és a szegény, stoppos egyetemista fiú állandó vetélkedése - az anyagi javak, illetve a fizikai erő és ügyesség fitogtatásával - a film végére mindkettőjüket lejáratja a nő és a néző szemében...
A hosszútávfutó magányossága
(angol, 1962, r: Tony Richardson, 105 perc)
Colin Smith betöréses lopásért javítóintézetbe kerül. Az igazgató felfigyel rá, mert tehetségesen fut és megnyeri az első hosszútávfutó versenyt az intézet színeiben. Ez bizonyos szabadságot és kiváltságokat biztosít számára, mert munka helyett edzésekre járhat...
2011. november 10.
"Ó, azok a 60-as évek!"
Kamerával Kosztromában
(werkfilm a Csillagosok katonák forgatásáról, 1967, rendezte: Kézdi-Kovács Zsolt, 13 perc)
Szovjet-magyar koprodukció
(Dokumentumfilm a Csillagosok katonák két verziójának születéséről, 2011, készítette: Forgács Iván és Kodolányi Sebestyén, 50 perc)
Így jöttem
(magyar, 1964, r: Jancsó Miklós)
A tizenhét éves Jóska a második világháború utolsó napjaiban esik szovjet hadifogságba. Egy fiatal kiskatona mellé osztják be, hogy segítsen neki a marhacsordát őrizni. Jóska szökni próbál, Kolja fegyverrel tartja távol az aláaknázott területtől. Ellentétes helyzetük, s a nyelvi problémák dacára baráti kapcsolat alakul ki közöttük. Együtt lakomáznak a felrobbant tehén húsából, lányt hajkurásznak, míg Kolja hirtelen bele nem hal egy korábbi sebesülésébe. Jóska az ő zubbonyában igyekszik az állomásra. Néhány volt hadifogoly ráismer, s mint kollaboránst, alaposan elverik.
2011. október 27.
Andrej Rubljov I-II. (szovjet, 1968, r: Andrej Tarkovszkij, hb/R, 180 perc)
A 15. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott és az aktuális szovjetkínai szembeállásra utaló testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.
2011. október 13.
A cár utolsó alattvalója (szovjet némafilm, 1929, r: Friedrich Ermer, 77 perc)
Iván gyermekkora (fekete-fehér, szovjet, 1962, r: Andrej Tarkovszkij, 100 perc)
2011. szeptember 29.
Fallal szemben (Gegen die Wand, német-török, 2004, r, f: Fatih Akin, 121 perc)
Cahit, a negyvenéves férfi öngyilkossági kísérlete miatt került a pszichiátriára. Siebel fiatal és csinos lány: hogy konzervatív családja börtönéből elmeneküljön, öngyilkossági kísérletet színlel. De ez szégyent hoz és nem szabadságot. Csak a házasság tudja megmenteni. Ezért megkéri Cahitot, vegye feleségül. Vonakodva, de a férfi végül beleegyezik...
Aranymedve, Berlin, 2004, Európa Filmdíj, Legjobb film, 2004
Az idegen (Die Fremde, német, 2010, r, f: Feo Aladag, 123 perc)
A 25 éves Umay kisfiával együtt megszökik férjétől, akivel Isztambulban boldogtalan házasságban élt. Vissza szeretne költözni Berlinben élő szüleihez, hogy aztán önálló életet kezdhessen. Tudja, hogy szülei és testvérei nem helyeslik döntését, de abban bízik, hogy szeretetük erősebb, mint a társadalmi kényszerek. Ám hamarosan rá kell ébrednie, hogy a család nem szakíthat teljesen a hagyományokkal.
Német filmdíj 2010: Legjobb játékfilm bronz fokozat, Legjobb női főszereplő
2011. szeptember 15.
A fiatal Törless (Der junge Törless, NSZK-francia, 1966, r: Volker Schlöndorff, 87 perc)
A német új hullám legjelentősebb alkotásának ítélt film a kiváló osztrák író, Robert Musil regénye alapján készült, mely egy osztrák-magyar monarchia-beli szigorú katonaiskola internátusában játszódik a századforduló idején. "A film négy növendék sorsán keresztül mutatja be a cselekvő és a szenvedő életmódok századunkban létezô négy lehetséges típusát: a szadistáét, a cinikus nihilistáét, a visszafogott közömbösét és az áldozatét. A mű erkölcsi és filozófiai kérdésfeltevései, a fasizmus gyökereit és korunk torzulásait kutató elemzései kongeniális formát öltenek Schlöndorff utalásokkal, kihagyásokkal teli, mély megértésre törekvô ábrázolásmódjában." (Sándor Tibor)
Kőkemény (Knallhart, német, 2006, r: Detlev Buck, 95 perc)
Nagyot fordul a világ a 15 éves Michael Polischkával, amikor az anyját az utcára teszi gazdag szeretője. Berlin előkelő és gazdag negyedéből kirúgva, egy pillanat alatt a város egyik lerobbant és veszélyes kerületében találják magukat. A kamasz életét nemcsak anyja zűrös férfiügyei, hanem az új iskola is megkeseríti. A túlélésért meg kell küzdeni, és a lejtőn nincs megállás. A fiú drogfutárként kezdi el keresni a kenyerét, és a hirtelen jött gazdagság miatt végre úgy érzi, hogy az életnek napos oldala is van. Ám amikor az egyik üzlet balul üt ki, kénytelen szembenézni a valósággal.
2011. szeptember 15.
Stílusirányzatok a filmtörténetben - kétnapos tanévnyitó program. Részletes program
2011. június 9.
Férfit látok álmaidban (You Will Meet a Tall Dark Stranger, amerikai-spanyol, 2010, r: Woody Allen)
A film két házaspár, Alfie és Helena, valamint lányuk, Sally és férje, Roy történetét meséli el, amint szenvedélyeik, vágyaik és félelmeik örvénye beszippantja és bajba sodorja őket, és mind a négyen elveszítik józan eszüket. Miután az elvesztett ifjúságát visszakapni akaró Alfie egy szabadszellemű call girl, Charmaine miatt elhagyja feleségét, Helena megszűnik racionális lénynek lenni, és egy sarlatán jós gyanús tanácsai szerint kezd élni. A boldogtalan házasságban élő Sally egyre jobban odavan a jóképű galériatulajdonos Gregért; a legutóbbi, gyatrán sikerült kéziratára választ váró Roy pedig a szomszéd ablakban megpillantott rejtélyes nő, Dia megszállottjává válik.
Egy jobb világ (Haevnen, dán-svéd, 2010, r: Susanne Bier, 119 perc)
A film két helyszínen játszódik: egy afrikai menekülttáborban és egy dán kisvárosban, ahol két család sorsa kereszteződik, amikor a fiaik barátságot kötnek. A kiskamaszokra jellemző magányosság, morális gyengeség és bánat azonban rossz irányba tereli a barátságot.
2011. május 26.
Újra Közép-Európában:
Minden eladó (Wszystko na sprzedaz, lengyel, 1968, r: Andrzej Wajda, 93 perc)
Andrzej, a befutott rendező, balesetben elhunyt színésze legendáját próbálja
filmre vinni, s eközben új sztárt fedez fel Daniel személyében. Rekviem
Cybulskiért, s egyben kegyetlenül őszinte, szinte leltárszerű alkotói és
nemzedéki önvizsgálat sok öniróniával. "Az emlékezésen, Cybulski sorsának,
múltjának kutatásán túl másról is szól a mese: az alkotás során a művész áruba
bocsátja gondolatait, emlékeit, álmait. Wajda ezzel a színészlét alapvető
paradoxonját is megfogalmazta." (Kelecsényi László: Zbigniew Cybulski)
Tájkép csata után (Krajobraz po bitwie, lengyel, 1970, r: Andrzej Wajda, 105 perc)
"A Tájkép csata után (a cím magyarul is szállóige lett) lengyel foglyokról szól, akiket
1945-ben az amerikaiak szabadítanak ki a koncentrációs táborból, és akik ismét egy
lágerban (a hontalanok táborában) kötnek ki. Lengyelországban meglehetősen rossz
néven veszik Wajdától, hogy a lágeréletet karikaturisztikusan mutatja be, és hogy
kifigurázza a nemzeti mentalitás egyes szimbólumértékű vonásait: a mindennapi
imát, az értelmetlen katonai parádékat és a hazafias ünnepi szertartásokat." (A film
krónikája. Officina Nova, Budapest, 1995)
2011. május 12.
Újra Közép-Európában:
Szigorúan ellenőrzött vonatok (Ostîe sledované vlaky, cseh, 1966, r: Jirí Menzel, 100 perc)
Egy elálló fülű kamasz forgalmista tanonc egy nyugalmas vasútállomáson, a
második világháború alatt egyik eldugott cseh zugban. Példaképe a keszeg
vasutas, aki éjszakánként rálehel a hivatalos pecsétekre, s vihogva rástempliz a
távirdászlány pucér fenekére, szerelme pedig a fiatal kalauzlány. Odakint dúl a
háború, itt meg mintha minden a sliccek körül forogna...
Sörgyári capriccio (Postřižiny, cseh, 1980, r: Jiří Menzel, 90 perc)
Mariska szőke hajzuhatagával végigkerékpározik a mozdulatlan cseh kisvároson, a
sörfőzdén, és minden életre kel. Segít neki persze ebben a légnyomásos
szózuhataggal megvert-megáldott Pepin bácsi...
2011. április 28.
Ismét filmtörténet:
A sanghaji asszony (The Lady from Shanghai, amerikai, 1947, r: Orson Welles)
Michael, az állás nélküli tengerész megismerkedik Elsával, és mivel megvédi a nőt támadóitól, állást kap tőle a jachtjukon. Ezen a hajón utazik kirándulni rajtuk kívül Elsa férje, Arthur, a híres ügyvéd és annak üzlettársa, George is. Michael és Elsa között szerelem szövődik. Amikor visszatérnek San Franciscóba, George különös ajánlatot tesz Michaelnek: ötezer dollárért ölje meg, azaz keltse ennek látszatát. Így ő eltűnik, és új életet kezdhet. Michael belemegy a dologba, de az események egészen másképpen alakulnak. Michael üldözötté válik, miután rájön, hogy milyen célok érdekében használták fel, s mennyire csak tettetés és becsapás volt körülötte minden.
Az Ambersonok tündöklése (The Magnificant Ambersons, amerikai, 1942, r: Orson Welles)
Indiana, 1873. Itt él a nagy tekintélynek örvendő Amberson-család. Isabel nem gondolhat arra, hogy a nincstelen feltalálóval, Eugene Morgannal házasságot köthetne, így nőül megy Wilbur Minafer kereskedőhöz. Eugene elhagyja a vidéket, s húsz évvel később gazdag autógyárosként tér vissza leányával, Lucyval. Amikor röviddel ezután Wilbur meghal, Eugene és Isabel házasságát, úgy tűnik, semmi sem akadályozhatja meg. Tervüket ezúttal a vidéki önteltség és Isabel intrikus fia, George hiusítja meg. A fiú csak anyja halála után jut jobb belátásra, beleszeret Lucyba, s végül Eugene is megbocsát neki.
2011. április 14.
Délidő (High Noon, amerikai, 1952, r: Fred Zinnemann, 85 perc)
Will Kane seriff Amyvel kötendő házassága után le akar mondani hivataláról. Ám éppen házassága napján érkezik a városba Frank Miller, a gengszter, akit annak idején Kane juttatott börtönbe. Kane nem menekül el a bosszú elől, sőt az állomáson akarja várni Miller érkezését. Amy azzal fenyegetőzik, hogy elhagyja Kane-t, ha a városban marad, s a város polgárai is megtagadják a serifftől a támogatást. Amikor Miller pontban 12-kor megérkezik, Kane felveszi vele a harcot, és győz. Azután a polgárok elé dobja a seriff-csillagot, és elhagyja a várost.
Az aranypolgár (Citizen Kane, amerikai, 1941, r: Orson Welles, 119 perc)
Fantázia-palotájában, Xanaduban meghal Charles Foster Kane, a sajtómágnás. Egy riporter megpróbálja rekonstruálni - a Kane-hez közelálló személyek meginterjúvolásával - a tipikus amerikai sikerember életét. A különálló jelenetek, a visszaidézések és a dokumentáris jellegű képsorok sokaságából a személyiség komplex képe rajzolódik ki: előttünk áll Kane gátlástalan, törtető mentalitása, de emberi magánya is.
2011. március 31.
Oscar-díjra jelölt filmekből:
A félszemű (True Grit, amerikai, 2010, r: Ethan Coen, Joel Coen, 106 perc)
A tizennégy éves Mattie Ross apját hidegvérrel lelőtte a gyáva Tom Chaney, és a lány eltökéli, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnöst. Segítséget kér az iszákos, hamar a fegyveréhez kapó békebírótól, Rooster Cogburntől. Ketten nekivágnak - a férfi tiltakozása ellenére -, hogy levadásszák Chaneyt. Az apja vére azt diktálja Mattie-nak, hogy a bűnözőt az indiánok földjén át is üldözze, és megtalálja őt a LeBouef nevű texasi ranger előtt, aki egy másik férfi meggyilkolása miatt vinné Chaneyt Texasba.
Social Network - A közöségi háló (The Social Network, amerikai, 2010, r: David Fincher, 121 perc)
2003 egyik őszi éjszakáján a kollégiumi szobájában egy egyetemista új komputerprogramot tervezett - a haverjai közösségi életét áttette a netre, hogy megkönnyítse a kapcsolattartásukat. És ez bomba ötletnek bizonyult. Mark Zuckenberg nem sokkal később már a világ legfiatalabb milliárdosa volt, de ezzel alaposan felkavarta a magán- és szakmai életét is.
2011. március 17.
A király beszéde (The King's Speech, angol, 2010, r: Tom Hooper, 118 perc)
A király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie foglalta el trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-gal, aki csöppet sem hagyományos ülésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni.
A királynő (The Queen, angol-francia-olasz, 2006, r: Stephen Frears, 95 perc)
Az angol Diana hercegnő élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, mely csillogással és botrányokkal volt kikövezve. Az emberek szerint Diana mindig is szálka volt az angol királyi ház szemében. Nem véletlen, hogy a hercegnő tragikus halálát követően II. Erzsébet és a királyi család nem jelent meg a nép előtt. Anglia értetlenül állt királynője hallgatása előtt, mindenki elítélte a protokollhoz ragaszkodó királyi családot. A történet arról a feszültséggel és érzelmekkel teli hétről szól, amely a szívek hercegnőjének halála után megrendítette az angol monarchiát.
2011. március 3.
Forradalom az orosz filmtörténetben - még egyszer:
Október (Oktyabr, szovjet, 1927, r: Szergej Eisenstein, 105 perc)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 10. évfordulójára, John Reed "Tíz nap, amely megrengette a világot" című napló-krónikájából. 1917 februárja. Ledől III. Sándor trónos szobra. A fronton barátkoznak a német és az orosz katonák. Ám a mensevikek folytatni akarják a hábor0t az utolsó leheletig. Pétervárott éhínség szedi áldozatait. A hazatérő Lenin beszédet mond a Finn Pályaudvar előtti naggyűlésen.Július. A pétervári munkások, matrózok és katonák demonstrációja. A junkerek akcióba lépnek. Sortűz. A fegyvertelen tömeg visszakozik. Az Ideiglenes Kormány parancsára szétnyitják a hidakat, hogy a tűntetők ne vonulhassanak a város centrumába.A bolsevikok illegalitásba vonulnak.Kerenszkij, a hadügyminiszter eksztatikus örömmel próbálgatja anapóleoni pózokat a Téli Palotában.A pétervári munkásság visszaveri a kalandor Kornyilov lázadási kísérleteit.Október. Folyik az osztályharc. Ostrom. A Szmolnijtól a Téli Palotáig a felkelt nép elözönli az utcákat. Az Ideiglenes Kormány tagjait letartóztatják. A szovjetek magukhoz ragadják a hatalmat. Győzött a forradalom.
A komisszár (Komisszar, szovjet, 1967, r: Alekszandr Aszkoldov, 110 perc)
Tart a polgárháború. A vörösök elfoglalnak egy kis déli városkát. A csatározás közben Vavilova komisszárnő számára elérkezik a szülés ideje. Kénytelen bekéredszkedni egy sokgyermekes, szegény zsidócsaládba...
2011. február 17.
Forradalom az orosz filmtörténetben:
Menekülés (Beg, szovjet, 1970, r: Alekszandr Alov, Vlagyimir Naumov, 195 perc)
Bulgakov műveinek motívumai alapján. Hogyan alakul a legkülönbözőbb emberek sorsa a forradalom, a polgárháború éveiben és az emigrációban? Képesek-e feldolgozni a rengeteg változást? Tragikus képek és jellegzetesen bulgakovi komikum, reális és fantasztikus figurák egyaránt megtalálhatók a filmben.
2011. február 3.
Forradalom az orosz filmtörténetben:
A negyvenegyedik (Szorok pervij, szovjet, 1956, r: Grigorij Csuhraj, 90 perc)
Közép-Ázsia fehér sivatagában haladnak előre a vörösgárdisták. A legjobb lövész, Marjutka negyven fehérgárdistát ölt meg. A legközelebbi összecsapásnál Govoruha-Otrok fogságba esik. Ő lenne a negyvenegyedik Marjutka listáján. Úgy alakul, hogy kettesben maradnak bonyolult érzelmeikkel a szabad ég alatt...
Ragyogj, ragyogj, csillagom (Gori, gori, moja zvezda, szovjet, 1969, r: Alekszandr Mitta, 95 perc)
A film eseményei a polgárháború idején történnek. A főhős Iszkremasz (a név jelentése: iszkussztvo revoljucionnim masszam - művészet a forradalmi tömegeknek). Iszkremasz rendező, aki a mindent átalakító forradalmi színházról álmodik egy vidéki városkában, amelyik hol a vörösök, hol a fehérek, hol a zöld bandák kezén van. A társulat a Szent Johanna színrevitelére készül a csatazajban...
2011. január 20.
Kifulladásig (A bout de souffle, francia, 1960, r: Jean-Luc Godard, 95 perc)
A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.
Éli az életét (Vivre sa vie, francia, 1962, r: Jean-Luc Godard, 85 perc
Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...
2011. január 6.
Ködös utak (Quai des Brumes, francia, 1938, r: Marcel Carné, 85 perc)
A lírai realizmus mesterművének tartott film egyik hőse Jean, a dezertőr, aki egy kikötői kocsmában néhány gyanús alakra bukkan. Köztük van Nelly is, akit Zabel nevű pártfogója gyötör. Jean már venezuelai útját tervezi, de a lány múltja nem hagy nyugtot a két tébolygó léleknek. Jean kénytelen lesz megölni Zabelt.
A nagy ábránd (La grande illusion, francia, 1937, r: Jean Renoir, 109 perc)
Maréchal hadnagy és arisztokrata tiszttársa német hadifogságba kerül az első világháború idején. A francia kapitány és egy másik arisztokrata, a német von Rauffenstein között sajátos rokonszenv alakul ki, annak ellenére, hogy ellenséges hadseregben szolgálnak. Maréchal és francia rabtársai azonban szökni készülnek.
2010. december 16.
Karácsony előtt - Woody Allen filmjeiből
2010. december 2.
Nagyítás (Blowup, angol-olasz-amerikai, 1966, r: Michelangelo Antonioni, 111 perc)
A hatvanas évek Londonjában virágzik a popkultúra, a szabadabb életmód. Az új nemzedék jellegzetes figurája Thomas, az önző, élveteg divatfotós. A fiatalember egyik nap szerelmespárt kap lencsevégre a parkban. A fotók előhívása és felnagyítása után, meglepetésére egy gyilkosság nyomaira bukkan. Ráadásul feltűnik a stúdiójában a fotókon szereplő lány, aki bármit megtenne, hogy megszerezze a képeket. Később Thomas visszatér a helyszínre, ám a képen látható hullának semmi nyoma. A fotós maga sem tudja, hogy a képzelete játszik vele, vagy a fénykép csalfa valóságának higgyen.
Foglalkozása: riporter (Professione: reporter, olasz-francia-spanyol-amerikai, 1975, r: Michelangelo Antonioni, 126 perc)
Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.
2010. november 18.
Országúton (olasz, 1954, r: Federico Fellini, 110 perc)
Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.
Ginger és Fred (olasz-francia-NSZK, 1986, r: Federico Fellini, 125 perc)
"Ginger és Fred nem Fred Astaire és Ginger Rogers élete lesz, mint ahogyan sokan gondolták. Csupán egy öreg táncospár történetét akarom elkészíteni a modern világ paródiájával" (Fellini)
2010. november 4.
Rovere tábornok (olasz-francia, 1959, r: Roberto Rossellini, 110 perc)
1942-ben, Genovában, a német megszállás alatt él egy nápolyi születésű szélhámos férfi, aki Grimaldi ezredesnek adja ki magát. Idejét azzal tölti, hogy szerencsejátékot űz és pénzt csal ki bebörtönzött hazafiak hozzátartozóitól, megmentésük érdekében. Egy nap azonban letartóztatták éppen akkor, amikor az ellenállási mozgalom vezérét, Rovere tábornokot - nem sokkal titkos partraszállása után - megölik. Grimaldi Müller SS-ezredes rábeszélésére gyávaságból, szabadsága visszanyerése érdekében vállalja, hogy a tábornok neve alatt legyen börtönben, s a besúgó szerepét töltse be a letartóztatottak között. De miután megismerkedik a letartóztatottakkal, látja szenvedéseiket, lassan tudatára ébred aljasságának. Végül úgy hal meg, mint egy igazi hős, mint Rovere tábornok.
Becstelen Brigantyk (amerikai-német, 2009, r: Quentin Tarantino, 150 perc)
Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.
2010. október 21.
Neorealizmus - folytatás
A sorompók lezárulnak (olasz, 1952, r: Vittorio de Sica, 85 perc)
Egy napsütéses őszi reggelen fegyelmezett tüntetés vonul végig a római utcákon. Igazságot követel és tiltakozik. "Igazságot a nyugdíjasoknak" - hirdetik a táblák, követelik a kiáltások. Ez alkalommal az öregek emelik fel a hangjukat, akik egész életükön át dolgoztak, és akiket kihasználva most a pusztulás szélére löknek. Umberto Domenico Ferrari - egy a nyugdíjasok közül...
Róma, nyílt város (olasz, 1946, r: Roberto Rossellini, 96 perc)
Róma német megszállása alatt Manfredi, az ellenállás egyik vezetője a Gestapo elől Franceso és annak terhes menyasszonya lakásába menekül. A katolikus papot, Don Pietrót kéri meg, hogy az ellenállás részére összegyűjtött pénzt juttassa el harcostársaihoz. Francescót letartóztatják, az asszonyt pedig lelövik a németek. Manfredi ezután kábítószeres szeretőjénél keres menedéket, a lány azonban kapcsolatban áll a Gestapóval.
2010. október 7.
Elfelejtett értékeink
Keserű igazság (magyar, 1956, r: Várkonyi Zoltán, 90 perc)
Sztankó János, egy mezőgazdasági üzemeket építő vállalat frissen kinevezett igazgatója összetalálkozik volt évfolyamtársával, Palóczcal. Palócz most szabadult a börtönből, ahová koholt vádak alapján került. Sztankó váratlan döntéssel alkalmazza az induló építkezésen a mérnököt, mert látványos, gyors eredményt akar felmutatni. Az erőltetett munkatempó miatt a siló fala megreped. Palócz le akar állni, Sztankót azonban már megszédítette a siker és a hatalom, beilleszkedett a helyi vezető elitbe, nem fékezheti az iramot. A siló összedől, két munkást maga alá temet...
Sikátor (magyar, 1966, r: Rényi Tamás, 89 perc)
Az ötvenes években játszódó film helyszíne a külváros. Gabi és Vince egy gyári mulatságon ismerkednek meg egymással. Amikor a férfi megtudja, hogy Gabi egyedül neveli kisfiát, már nem akar házasságot. Tisztázatlan és Gabi számára megalázó viszony alakul ki közöttük, míg föl nem tűnik Gabi régi udvarlója, Feri. Amikor az asszony döntésre akarja vinni a dolgot, Vince eltűnik. Az italban keres feledést és rádöbben, hogy mennyire szereti Gabit. Évek múlva az állapotos asszony hozzá menekül elrontott házasságából, de már késő...
2010. szeptember 23.
Neorealizmus az egyetemes és a magyar filmtörténetben
Csoda Milánóban (olasz, 1951, r: Vittorio de Sica, 92 perc)
Toto, az árva kisfiú, párhónapos korától kezdve Lolotta asszony házában nevelkedik. Nevelőanyja halála után árvaházba kerül, ahonnan 18 éves korában kerül ki az életbe. Toto is olyan jólelkű, becsületes és igaz, mint Lolotta sszony volt. Azt hiszi, hazájában mindenki hozzá hasonlóan egyenes és őszinte. Az élet azonban alaposan rácáfol hiszékenységére...
Külvárosi legenda (magyar, 1957, r: Máriássy Félix, 82 perc)
A magyar film neorealista áramlatához csatlakozik ez a harmincas években játszódó, Angyalföld bérházainak életét ábrázoló film. Ambrus Pistát, a jó kedélyű, jóképű villamoskalauzt jó állása miatt is kedvelik a nők. Szeretőjével, az utcanő Terussal meglesik a szomszédot, amint féltékenységében törékeny feleségét veri. Pista beleszeret a széparcú, szenvedéstől meggyötört fiatalasszonyba, és lassan, apró figyelmességekkel hódítja meg. Egy nap a váratlanul hazatérő férj a lakásban találja a fiút...
2010. szeptember 9.
Még egyszer az iskoláról
Aranysárkány (magyar, 1966, r: Ranódy László, 85 perc)
A századelőn, Sárszegen játszódó film egy gimnáziumi tanár, Novák Antal méltósággal viselt megaláztatásait és lelki összeomlását kíséri végig. Novákot felesége elhagyta, s ő magányosan neveli Hilda lányát. Szinte csak érettségire készülő osztálya jelent számára örömöt. De Liszner Vili, a fűszeres fia Novák minden pártfogása ellenére megbukik a vizsgán. A durva fiú megbosszulja a kudarcot...
Az első tanító (szovjet, 1965, r: Andrej Koncsalovszkij, 90 perc)
A szovjet hatalom megteremtésének és megszilárdításának ellentmondásos küzdelme Kirgizia egyik távoli falujában, a komszomolista fiú törekvésén keresztül, aki sokszor a helyi parasztok akarata ellenére hozza el ide a tudás fényét és a forradalom nagy igazságát.
2010. augusztus 24-25.
Kétnapos évadnyitó: Az iskola a filmtörténetben
2010. augusztus 24. kedd, 10 órától
Magatartásból elégtelen (francia, 1933, r: Jean Vigo, 45 perc)
Az egyik legnagyobb film, amely valaha is készült gyerekekről és a felnőttek világa elleni anarchista lázadásukról. A film a rendező, író, vágó Jean Vigo saját keserves élményein alapul. A klasszikussá vált alkotás olyan filmeket inspirált, mint A négyszáz csapás, vagy Lindsay Anderson Ha című filmje. Négyszáz csapás (francia, 1959, r: Francois Truffaut, 90 perc)
Megáll az idő (magyar, 1981, r: Gothár Péter, 100 perc)
1963. Az anya egyedül neveli két fiát, apjuk 1956-ban elhagyta az országot. Dini gimnazista, Gábor az orvosira készül. Dini Szukics Magdába szerelmes és bámulja Pierre-t, aki mindent tud és mer. A fiú kezdi szennyesnek, hazugnak látni a világot. Bodor, anya élettársa arra tanítja, hogy soha ne legyen őszinte. Egy botrány miatt Pierre-t kirúgják a gimnáziumból. Lopott kocsival hárman elindulnak Nyugatra...
Az osztály (francia, 2008, r: Laurent Cantet, 130 perc)
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától.
A hullám (német, 2008, r: Dennis Gansel, 100 perc)
Egy átlagos gimnázium, egy átlagos osztály, itt a közelben, napjainkban. Egy projekthét keretében az osztálynak az autokrácia témáját kell feldolgoznia. Tanáruk, Rainer Wenger úgy dönt, hogy valami teljességgel szokatlan, az átlagostól eltérő dolgot csinál a projektből. Tanári megbízatását önhatalmúlag átalakítja, és különös kísérletbe kezd az osztállyal: azt akarja, hogy saját bőrükön tapasztalják meg az autokráciát - csak néhány napig. De ez a hét nagyon hosszú lesz mindazoknak, akik részt vesznek a kísérletben. És mindenki részt vesz...
2010. augusztus 25. szerda, 9 órától
Holt költők társasága (amerikai, 1989, r: Peter Weir, 130 perc)
Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.
Kerekasztal beszélgetés:
résztvevők: Berkes Ildikó, Löwensohn Enikő, Traser Mária. A beszélgetést vezeti: Gyürey Vera.
Szellemíró (francia-német-angol, 2010, r: Roman Polanski, 130 perc
A cselekmény középpontjában a "szellemíró" (aki híres emberek helyett, az ő nevük alatt írja meg bestsellernek szánt önéletrajzi műveiket) tehetséges angol író áll, akit meggyőz az ügynöke, hogy van számára egy soha vissza nem térő munkalehetőség, amely csak egyszer adódik az életben. Segítenie kell a brit ex-miniszterelnöknek, Adam Lang-nek befejezni az emlékiratait, miután az előzőleg felkért író rejtélyes körülmények között elhalálozott. Miután a szellemíró megérkezik a távoli villába, hogy megkezdje a munkát az ex-miniszterelnökkel, Lang-et háborús bűncselekményekkel vádolják meg...
NYÁRI SZÜNET!
2010. június 10.
Az út
(The Road, amerikai, 2009, r: John Hillcoat, 112 perc)
Jó tíz éve, hogy Amerikát rejtélyes kataklizma pusztította végig; az emberi civilizáció a végállapotába került. Egy férfi és egy kisfiú indul útnak rongyaikba burkolózva az óceánpartra. Összes vagyonuk elfér egy rozoga bevásárlókosárban. Túlélőkre vadászó bandák, tolvajok és más kétségbeesett lények elől kell rejtőzködniük.
Meglepetésfilm!
2010. május 27.
Vörös cirokmező
(Hong gao liang, kínai, 1987, r: Zhang Yimou, 91 perc)
Az 1920–30-as évek Kínájában Ninét családja egy szamár áráért férjhez adja egy szeszfőzde tulajdonosához, aki öreg is, leprás is. Az esküvő után Nine férje meghal. Így a szeszfőzde vezetése az özvegyre és annak szerelmére, Jüre marad...
Tienjün-hegyi történet
(Tien-jün-san csuan-csi, kínai, 1981, r: Hszie Csin, 137 perc)
Ez a maga korában igencsak bátor film egy szerelmiháromszög-történet kapcsán érezhetően minden fontosat egyszerre akart elmondani az 1956 és 1980 közötti évek kínai történelméről, legalábbis az értelmiség sorsának alakulásáról.
2010. május 13.
A Chung Kuo – Kína
(USA, dokumentumfilm, 1972, r: Michelangelo Antonioni, 202 perc)
A 70-es évek elején baloldali elkötelezettségűnek tűnő rendezőt a Kínai Népköztársaság kommunista kormánya hívta meg Kínába forgatni. Antonioni filmje nem váltotta be a pártvezetés reményeit. Sőt, a kész alkotást betiltották. Pedig Antonioni csak kijelölt helyeken forgathatott, és nem állt szándékában leleplező filmet készíteni a Mao Ce-tung-korszakról. Antonioni Kína-filmje egy manapság rendkívül túlpörgetetté vált, kiabáló és harsány műfaj filmtörténeti klasszikusa, amikor a dokumentumfilm még egyet jelentett a csendes szemlélődéssel, és amikor a dokumentumfilmes még bízott a nézők érzékenységében.
Kjú-Dzsű története
(Qui Ju da guansi, kínai–hongkongi, 1992, r: Zhang Yimou, 99 perc)
Yimou a népmesék egyszerűségével meséli el egy kínai földműves várandós feleségének történetét, aki hosszú, küzdelmes utat tesz meg, hogy a falu vezetőjével támadt perpatvarban igazságot szolgáltasson férjének.
2010. április 29.
Hanussen
(magyar-NSZK-osztrák, r: Szabó István, 1988, 108 perc)
1918, Piave. Klaus Schneider fejsebet kap. Orvosa, Bettelheim felfedezi, hogy a szakaszvezető képes hipnózist előidézni, és ezt ő ki tudná aknázni a gyógyításban. Nowotny százados, volt varietéigazgató inkább show-műsorokban kamatoztatja Schneider tudását, és Bécsbe viszi. Schneider itt Hanussen néven egyre szenzációsabb sikereket arat. Kíséretével Berlinbe megy, ő lesz a Próféta. Megmondja előre Hitler hatalomra jutását, és hiszi, hogy átlátja a Führer lépéseit. De a propagandafőnök, miután megjósoltatja vele a Reichstag felgyújtását, dönt: Hitleren kívül nincs több próféta. Hanussent a barnaingesek meggyilkolják. Ég a Reichstag.
Szembesítés
(német-francia-osztrák-angol, r: Szabó István, 2001, 105 perc)
A második világháború után Berlinben a szövetséges ellenőrző bizottság felülvizsgálatot tart Wilhelm Furtwängler, a világhírű karmester ügyében a nácikkal való együttműködés vádjával.A vizsgálatot Steven Arnold amerikai őrnagy vezeti, titkárnője Emmi Straube, akinek apja részt vett a Hitler elleni összeesküvésben, s kivégezték. David Wilds hadnagyot a szövetségesek kulturális hivatalából küldték ellenőrízni az eljárás tisztaságát. Az őrnagy nem ért a zenéhez, a karmestert karrieristának, nácibarátnak tartja, s a karmester szenved a megaláztatásoktól. Arnold munkatársai megértik, hogy Furtwangler élete a zene és szereti hazáját. Az általa vezényelt Sors szimfónia lemezéről áradó kathartikus dallamokkal erősítik.
2010. április 15.
Mephisto I-II.
(magyar-osztrák-német, 1981, r: Szabó István, 139 perc )
A harmincas évek Németországa. Hendrik Höfgen színész mérhetetlen ambícióit nem elégítik ki a hamburgi színházban játszott szerepek. Feleségül veszi a gazdag, befolyásos Barbara Brucknert, Berlinbe szerződik. Végre eljátszhatja élete álmát, a Faust Mephistóját. Az óriási siker után Höfgen minden gondolatát és idejét a színpad köti le, és nem veszi észre, miként köteleződik el egyre inkább a nácik mellett. A karrierjét látszólag jótékonyan egyengető Tábornagy kinevezi a Porosz Állami Színház intendánsává. Felesége eltávozik Németországból, zsidó barátja eltűnik, félvér barátnőjét kiutasítják. Amikor szót emel értük, a Tábornagy durván megleckézteti. Barátai ki akarják menteni őt Németországból, de marad: megbabonázottan lépked egyre feljebb a művészi pálya csúcsai felé. Az életben nem Mephisto, hanem Faust, aki vakon egyezséget köt a Gonosszal. Akkor keríti először hatalmába a félelem, amikor a Tábornagy egy hatalmas stadionban, a nácik készülő új színházában ráirányíttatja a reflektorokat.
Redl ezredes I-II.
(magyar-osztrák-NSZK, 1985, r: Szabó István, 160 perc)
A különböző irodalmi források szabad felhasználásával készült film a halódó Osztrák-Magyar Monarchia, a századelő hideg, szecessziós garnizon-világában játszódik. Alfred Redl, egy rutén vasutas-család sarja a monarchia ezredesévé, hírhedt kémfőnökévé növi ki magát. A film e példátlan karrier lelki hátterének, a "tulajdonságok nélküli" alattvaló karakterének rajza. Redl már kisfiú korában dicsőítő verset farag uralkodójáról, s apja temetéséről elmaradva Ferenc József névnapját ünnepli a kadétiskolában. Mindvégig különleges vonzalom fűzi arisztokrata diáktársához, a magyar Kubinyi Kristófhoz és nővéréhez, Katalinhoz. Olyan akar lenni, mint ők, kitörli múltját, családját az emlékezetéből. Érzelmek hiányában az érvényesülési vágy és az alattvalói alázat fűti. Maszkjának e kettőssége magyarázza, hogy amikor a trónörökös saját koncepciós perét szervezteti meg vele, bűnbakként használva az agonizáló hatalom utolsó nagy táncában, a játszma kimenetelét sejtő Redl példátlan buzgalommal megy bele a játékba, egészen az öngyilkosságig.
2010. április 1.
Hannibál tanár úr
(magyar, 1956, r: Fábri Zoltán, 90 perc)
Nyúl Béla, a jelentéktelen, négygyermekes latintanár Hannibálról ír tanulmányt, amely szerint a hadvezér egy karthágói forradalom áldozata lett. éjságíró jelenik meg Nyúléknál, interjút készít a tanárral. Nyúl Béla és családja boldog: vége a lekvároskenyér-korszaknak. A parlamentben a szélsőjobb botrányt robbant ki a dolgozat ürügyén, és Nyúl Bélát kiteszik az állásából. A tanár felkeresi volt osztálytársát, a jobboldali Muray képviselőt. Az megígéri a segítséget, egy amfiteátrumi nagygyűlésen azonban már a tömeget uszítja Nyúl ellen. A tanár nyilvánosan "megtér". A tömeg kitörő lelkesedése elől meghátrál, és a párkányról lezuhanva halálra zúzza magát.
Feldobott kő
(magyar, 1968, r: Sára Sándor, 84 perc)
Balladisztikus, lazán összefűzött epizódokból, a fiatal Pásztor Balázs nevelődési regényén keresztül építi föl a film az ötvenes-hatvanas évek paraszti életének krónikáját. Balázs apja az ötvenes években ártatlanul szenved börtönt, a fiát nem veszik föl filmrendezőnek. Egy termelőszövetkezetnél vállal földmérői állást. Míg tanyaközpontot szervez Iliásszal, a görög szabadságharcossal, a helyi vezetés erőszakkal kényszeríti a termelőszövetkezetbe lépésre a férfiakat. A feldühödött asszonyok éppen a megalkuvást nem tűrő Iliászt hibáztatják ezért és agyonverik. Balázs később egy cigánytáborban tapasztalja, hogyan veszi semmibe a kultúrfölényben lévő hatalom az emberi jogokat. Megrázó fényképeket készít a fertőtlenítő osztag akciójáról.
2010. március 18.
Úrvacsora
(Nattvardsgästerna, svéd, r: Ingmar Bergman, 1963, 79 perc)
A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.
A fehér szalag
(Das weisse Band, német-osztrák-francia-olasz, r: Michael Haneke, 2009, 144 perc)
A történet egy főúri birtokon játszódik Németországban, 1913 közepén. A narrátor a
helyi iskolaigazgató, aki évekkel később saját emlékeiként mesélni el a történteket,
mégpedig úgy, mint lehetséges magyarázatot arra, ami
Németországban történt az azt követő évtizedekben. A békétlenség egy véletlennek
tűnő balesettel kezdődik, amikor a doktor lova megbotlik. Ezt egy haláleset követi,
majd a rejtélyes körülmények között elhunyt asszony fia bosszút áll, megtámadva a
báró káposztatermését. A további baljós esetek is megmagyarázhatatlanok...
2010. március 4.
Így jöttem
(magyar, r: Jancsó Miklós, 1964, 108 perc)
A tizenhét éves Jóska a II. világháború utolsó napjaiban esik szovjet hadifogságba. Egy fiatal kiskatona mellé osztják be, hogy segítsen neki a marhacsordát őrizni. Jóska szökni próbál, Kolja fegyverrel tartja távol az aláaknázott területtől. Ellentétes helyzetük, s a nyelvi problémák dacára baráti kapcsolat alakul ki közöttük. Együtt lakomáznak a felrobbant tehén húsából, lányt hajkurásznak, míg Kolja hirtelen bele nem hal egy korábbi sebesülésébe. Jóska az ő zubbonyában igyekszik az állomásra. Néhány volt hadifogoly ráismer, s mint kollaboránst, alaposan elverik.
Oda az igazság
(magyar, r: Jancsó Miklós, 2009, 85 perc)
A film a Mátyás-korszak második felére, a hatalmának csúcsára jutott király uralkodásának s ennek révén Magyarország fénykorának rövid másfél évtizedére összpontosít. A középpontban a király házassága, az utódlás gondjai, a reneszánsz udvar élete és belső viszonyai állnak, vagyis javarészt a magánélet történései, melyek azonban egy uralkodó esetében országos jelentőséggel és politikai súllyal bírnak.
2010. február 18.
Válogatás a 41. Magyar Filmszemle programjából
A vágyakozás napjai
(magyar, r: Pacskovszky József, 2009, 104 perc)
Egy középkorú házaspár újabb lehetőséget kap a sorstól, hogy balesetben elveszített lányuk helyébe befogadjanak egy ismeretlent, akit házvezetőként alkalmaznak. Anna, a néma lány jelenléte a házban - úgy tűnik - mindent megváltoztat. Vajon a házaspár tud-e élni a nem várt lehetőséggel? Jóvá lehet-e tenni a múlt bűneit? Fekete-fehérben elmesélt történet a néma lány szemszögéből.
Utolsó jelentés Annáról
(magyar, r: Mészáros Márta, 2009, 100 perc)
Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról című új filmje nagyszerűen illeszkedik a rendező eddigi filmjeinek sorába, hiszen ezúttal is egy női sors elevenedik meg a vásznon. A híres Napló-trilógia és a Nagy Imre-film után továbbra is a huszadik századi magyar történelemben keresi hőseit. Ez alkalommal annak a Kéthly Annának az életét ismerhetjük meg, akit a rendező szerint senki sem ismert igazán, pedig valójában egy sokszínű, érdekes nő volt, lenyűgöző egyéniséggel.
Az utolsó jelentés azonban nem pusztán egy történelmi film. Nem Kéthly Anna kivételes politikai pályafutására fókuszál, hiszen főszereplőit nem csak a fontos történelmi pillanatok átélése közben láthatjuk, hanem megismerhetjük magánéletüket is. Így a rendező nagy hangsúlyt fektetett az emberi sorsokra, a magánélet és a korabeli hétköznapok bemutatására. A filmben jelentős szerepet kapnak a szerelem és a hitvallás, a mindennapos árulások és a kivételes hűség összecsapásai.
A filmnek fontos elemei a kalandos életutakra jellemző krimiszerű izgalomkeltés és a szerelmes filmek felkavaró érzelemgazdagsága.
2010. február 4.
Eper és vér
(amerikai, r: Stuart Hagman, 1970, 105 perc)
A konzervatív hagyományok és az értelmetlen vietnami háború ellen lázong az amerikai ifjúság a hatvanas évek második felében. Simon, a Columbia egyetem evezős csapatának tagja szinte akaratlanul sodródik az eseményekbe: nem tud szabadulni a szép Linda varázsa alól, aki egyszerre testesíti meg számára a szerelmet és az örök lázadást. A lányt követve a szerelmes ifjú is az események középpontjába kerül. A hatóságok nem nézik jó szemmel a lázongást, a fiatalok ellen bevetik a Nemzeti Gárdát. A megmozdulás véres erőszakba torkollik.
Zabriskie Point
(Zabriskie Point, r: Michelangelo Antonioni, amerikai, 1970, 110 perc)
Az egyetemista Mark részt vesz egy diákmegmozduláson a hatvanas évek végén. A rendőrség brutálisan szétveri a tüntetést. Az összecsapások során lelőnek egy rendőrt. Mark is gyanúba keveredik. Egy lopott kisrepülőgéppel próbál menekülni a számára egyre terhesebb világtól. Ennek során találkozik a csinos Dariával. A civilizációtól távol, a Halálvölgyben (Death Valley) kötnek ki, ahol szerelembe bonyolódnak egymással. A fiatal pár közös álmodozása azonban nem válhat valóra, amikor Mark vissza akarja vinni a repülőgépet, a zsaruk lelövik.
2010. január 21.
Iszákosok utcája
(On the Bowery, amerikai, r: Lionel Rogosin, 1957, 60 perc)
Társadalmi állókép a "mélyben" élők mindennapjairól. A film New York egyik nyomornegyedének, a Bowerynek mocskos utcáit, kilátástalan sorsú, élettől meggyötört lakóit mutatja be. Ezek az emberek a társadalom számkivetettjei. Borotválatlanul, piszkosan, a szesztől és a kialvatlanságtól püffedt arccal tengetik napjaikat. Mivel már nem bíznak semmiben és senkiben (önmagukban sem), az ital az egyetlen menedékük, s végzetük az alkoholmérgezéses halál.
A film két központi figurája Ray és Gorman. Mindketten vágynak egy szebb életre, de kettőjük közül már csak a fiatalabb Raynek van ereje arra, hogy megpróbálja megváltoztatni életét. A film végén Gorman támogatásával szándékozik otthagyni Boweryt, s elindul Chicagóba. De - korábbi sikertelen kísérletei nyomán - bizonytalan, hogy el is jut odáig. A New York-i Iskolához tartozó független filmes, Rogosin munkája a cinéma vérité irányzat egyik jelentős darabja. A velencei fesztiválon - a dokumentumfilm kategóriában - nagydíjat nyert.
Ragtime
(Ragtime, amerikai, r: Milos Forman, 1981, 150 perc)
Doctorow világhírű regényét az Oscar-díjas cseh származású rendező, Milos Forman varázsolta hasonlóan remekmívű filmmé. A múlt század elején Amerikát meghódító szaggatott, improvizatív muzsika, a ragtime ütemére kavarognak a korszak jellegzetes figurái. Tanúi leszünk, amint egy önfejű milliomos csemete emberek százai előtt végez felesége korábbi szeretőjével, a neves építésszel, majd pillanatnyi elmezavarra hivatkozva elkerüli a büntetést. Szemünk előtt hullik darabokra egy hagyományos amerikai mintacsalád, ahol mindenki kedvenc "Öcsikéje" terroristának áll. Láthatjuk, amint a koldusszegény, angolul alig tudó kelet-európai zsidó bevándorló - porosz nemesi művésznéven - a némafilm egyik meghatározó rendezőjévé válik. És mindeközben ifjabb Coalhouse Walker, a szépreményű fekete bőrű zongorista folytatja elszánt küzdelmét az őt megalázó tűzoltóparancsnok ellen, melynek eredményeként ropognak a fegyverek New York utcáin...
2010. január 7.
Andrej Rubljov
(Andrej Rubljov, szovjet, r: Andrej Tarkovszkij, 1968, 180 perc)
A nagy orosz középkori ikonfestő, Andrej Rubljov tehetségével magasan kiemelkedett a korabeli szerzetes festők közül. Felismerte ezt Feofan Grek, kora legnagyobb ikonfestő mestere, s Moszkvába hívta. Rubljov ezután több megbízást kapott templomok freskóinak elkészítésére, de az orosz történelemnek ebben a különösen kegyetlen, viharos korszakában ő, aki annyira bízott az emberekben és annyira az ő örömükre akart alkotni, belső parancsra visszavonulni kényszerült...
2009. december 10.
Mégis szép a világ
(It's a Wonderful Life, amerikai, r: Frank Capra, 1946, 130 perc)
Karácsony este George Bailey lába alól kicsúszik a talaj. Az általa vezetett kisvárosi takarékpénztár a csőd szélén áll, ő pedig úgy érzi, értelmetlen az élete, és az öngyilkosság az egyetlen kiút. Az égben felfigyelnek a kétségbeesett emberre, és egy szárnyaira vágyó angyal kapja a "nagyfőnöktől" azt a nemes feladatot, hogy hozza rendbe a dolgot. Clarence, a mennybéli küldött sajátos módszert alkalmaz: megmutatja, milyen sivár hellyé lett volna a város Bailey áldozatos tevékenysége nélkül. A tanulság egyértelmű: az élet szép, és élni igenis érdemes!
Legénylakás
(The Apartment, amerikai, r: Billy Wilder, 1960, 120 perc)
A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a lifteslány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében...
2009. november 26.
Karneváli éjszaka
(szovjet-orosz zenés filmvígjáték, r: Eldar Rjazanov, 1956, 90 perc)
A művelődési házban lelkes fiatalok újévi mulatságot szerveznek, Lenocskával az élen. A kultúrház igazgatója nem örül a túlzott öntevékenységnek, szigorú intézkedéseket fontolgat, de a fiatalok keresztülviszik akaratukat...
Jampecek
(Sztyilgaji, orosz, 2008, r: Valerij Todorovszkij, 2008, 125 perc)
A szilveszteri hangulatú zenés filmünnep szándékosan laza történelmi hitelességgel az ötvenes évek közepén játszódik Moszkvában. A főváros klubjaiban, bárjaiban megjelennek a jampecek, akik tüntető külsejükkel, a rock and roll kultuszával amerikai életörömöt hirdetnek. A komszomolisták fellépnek a bomlasztó jelenség ellen. Egyikük Melsz, aki azonban beleszeret a jampecekhez tartozó Polzába, és ez a vonzalom átvarászolja a másik oldalra.
2009. november 12.
Marty
(amerikai, r: Delbert Mann, 1955, 90 perc)
Marty Pilletti egy kedves, de gátlásos hentes, aki harmincon túl még mindig az édesanyjával él New York Bronx negyedében. A Mama leghőbb vágya, hogy Marty végre találjon egy rendes, házias olasz lányt, akit elvehet feleségül. De Marty sajnos nem is elég jóképű, nem is elég vonzó ahhoz, hogy a lányok felfigyeljenek rá. Társasági élete kimerül abban, hogy a helyi kocsmában hallgatja a barátait, akik a hódításaikkal dicsekszenek. Egyik este azonban, egy táncmulatságon megismerkedik Clarával, a csúnyácska tanítónővel, akit az udvarlója épp ejtett egy csinosabb lány kedvéért. Clara Martynak sírja el a bánatát. Marty boldogan mutatja be a lányt anyjának és a barátainak, de a fogadtatás nem egészen az, amire várt...
A levél
(amerikai, r: William Wyler, 1940, 93 perc)
A női lélek sokarcúsága és titokzatossága tárul fel a filmbeli Leslie alakjában, akit rendkívüli intenzitással alakít Bette Davis. A szeretőjének meggyilkolásával vádolt nő nemcsak férjével, hanem védőjével is képes elhitetni ártatlanságát. Démoni varázsa mindenkit kábulatba ejt, míg végül egy váratlan fordulat megroppantja hajlíthatatlannak tűnő erejét...
2009. október 29.
A tölgy
(Balanta, román-francia, r: Lucian Pintilie, 1992, 100 perc)
Egy éppen elhunyt állambiztonsági funkcionárius lázadó lánya és egy anarchista szellemiségű vidéki sebészorvos szerelmének története a végnapjait élő Ceausescu-rendszerben. Nela apja kommunista pártfunkcionárius volt. Halála után lánya a hamvakat egy nescafés dobozba zárva indul neki az országnak, nyakában egy Polaroid géppel. Véletlenül összekerül Miticával, a fiatal sebésszel. A két peremre szorított fiatal ezután együtt sodródik végig a mind sárosabb, mind véresebb kalandokon.
Katyn
(lengyel, r: Andrzej Wajda, 2007, 117 perc)
A 81 éves Andrzej Wajda rendező Katyn című alkotása egyike annak az öt filmnek, amit a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelöltek 2008-ban. Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt - köztük Wajda édesapját - ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. Wajda megrendítő hitelességgel ábrázolja a 66 évvel ezelőtti eseményeket. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről. A dráma szinte végig néma csendben, zenei aláfestés nélkül zajlik. Minden jelenet és történet önmagában is katartikus. A tisztek kivégzése az utolsó percekre marad. Sokkoló végjáték a vásznon: egyesével tarkón lövik a tiszteket, majd bezuhannak a tömegsírba.
2009. október 15.
A közép-európai rendszerváltás filmjeiből
Végelgyengülés
(Asztenyicseszkij szindrom, szovjet, r: Kira Muratova, 1989, 150 perc)
"Egy negyven év körüli asszony a férjét temeti. A koporsó leeresztése előtt hisztériás rohamot kap, és meghasonlott állapotban otthagyja a gyászszertartást. Barátai, kollégái hiába próbálják vigasztalni. Mindenkit elüldöz maga mellől, kilép a munkahelyéről. Valami nincs többé. Vége annak a humanista illúziónak, amely oly sokáig szinte egyedül adott értelmet az oroszországi életnek, hogy a hit, az eszme, a gondolat, a szó, képes formálni a világot. A Végelgyengülés a megújulóban lévő szovjet filmművészet eddigi legjelentősebb alkotása, alighanem első remekműve."
2009. október 1.
Portugál filmtörténet
Portugál búcsú
(Um adeus português, portugál, r: João Botelho, 1985, 85 perc)
Egy katona meghal a gyarmati háború utolsó napján. Tíz évvel később A Minto-vidéken két idős földműves felkerekedik, hogy Lisszabonban meglátogassák kisebbik fiúkat és az afrikai háborúban elpusztult fiúk özvegyét…
"Nem", avagy a parancsolás hiú dicsősége
(Non ou a vã gloria de mandar, portugál-spanyol-francia, r: Manoel de Oliviera, 1990, 107 perc)
1974. április 25-ét írunk, a vértelen portugál forradalom és az utolsó gyarmat elvesztésének napját… Megszálló portugál katonák lépdelnek a dzsungelben. Útközben Cabrita hadnagy Portugália középkori történelmének egyes eseményeiről beszél társainak. A megelevenedő történetek mind a bukással, pusztulással, elmúlással, vereséggel terhesek…
2009. szeptember 27.
Mrs. Miniver
(USA, r: Billy Wilder, 1942, 134 perc)
Mrs. Miniver és családja a középosztálybeliek boldog és kiegyensúlyozott életét éli a második világháború előtti Angliában. A hadiállapot bejelentése azonban felforgatja valamennyiük békés mindennapjait. A legidősebb fiú, Vin bevonul a légierőhöz, az apja, Clem motorcsónakokat gyűjt össze, hogy a csatornán visszavonuló hajók segítségére siessenek. Az asszony pedig véletlenül szemtől-szembe kerül egy régóta keresett, hetek óta a környéken bujkáló német ejtőernyőssel...
Ninocska
(Ninotschka, USA, r: Ernest Lubitsch, 1939, 106 perc)
Három szovjet ügynök néhány havi párizsi tartózkodás után annyira belemerül az éjszakai életbe, hogy megbízásáról - az emigráns nagyhercegnő, Szvana ékszereinek megszerzéséről - teljesen megfeledkezik. Az elvhű ügynöknő, Ninocska, aki mintha erre a feladatra született volna, megbízhatatlan elvtársainak előadást tart kötelességeikről. Ugyanakkor az előkelő párizsi hotelt a hazai mércéhez viszonyítva megborzad: egyheti hotelbeli tartózkodásért egy kolhoz hét tehenét kellene eladni. Noncska most maga kezd el az ékszerek után vadászni, s eközben beleszeret a házasságát titokban tartó Léon d'Algut grófba, aki titokban viszonyt tart fenn a nagyhercegnővel. A megtalált boldogság a hűvös szépséget féktelen asszonnyá változtatja, azonban választás elé állítja: vagy a grófot kapja meg, vagy az ékszereket. Ninocska kötelességtudóan az ékszerek mellett dönt. Az elválás azonban nem végleges: az életvidám ügynök-trió eközben Isztambulban lokált nyitott, és Léon gróf itt várja az ügynöknőjét.
2009. augusztus 25-26.
Kétnapos évadnyitó: Történelmi események dokumentum- és játékfilmen
2009. augusztus 25. kedd
Az akarat diadala (német propagandafilm, r: Leni Riefenstahl, 1934)
A bukás – Hitler utolsó napjai (német játékfilm, r: Oliver Hirschbiegel, 2004)
A Don-medence szimfóniája (szovjet dokumentumfilm, r: Dziga Vertov, 1931)
Egy ismeretlen század kezdete (szovjet epizódfilm, 1967): Angyal (r: Andrej Szmirnov, Az elektromosság hazája (r: Larisza Sepityko)
Nehéz évek (olasz játékfilm, r: Luigi Zampa, 1948)
2009. augusztus 26. szerda
A spanyol föld (amerikai dokumentumfilm, r: Joris Ivens, 1937)
A vizcayai front (spanyol propagandafilm, 1937)
Kerekasztal beszélgetés:
résztvevők: Löwensohn Enikő, Forgács Iván, Tanner Gábor. A beszélgetést vezeti: Gyürey Vera.
A diktátor (amerikai, rendező és főszereplő: Charles Chaplin, 1940)
NYÁRI SZÜNET!
2009. június 11. csütörtök, 15 óra
Tanévzáró vetítés - meglepetés filmmel!
2009. május 28. csütörtök, 15 óra
Nagyvárosi fények
(City Lights, amerikai, 1931, r: Charles Chaplin, 83 perc)
A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül...
A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Gran Torino
(Gran Torino, amerikai, 2008, r: Clint Eastwood, 114 perc)
Walt Kowalski (Clint Eastwood), a nyugdíjas autószerelő csendesen éli mindennapjait: javítgatja a házát, sörözik, és havonta egyszer ellátogat a borbélyhoz. Egykori szomszédai elköltöztek vagy meghaltak, helyükbe délkelet-ázsiai bevándorlók költöztek, akiket a koreai háborút megjárt veterán mélységesen lenéz. Elégedetlen mindazzal, amit maga körül lát: saját, elidegenedett gyerekeivel; a céltalanul lézengő bandákkal; a latin és afroamerikai tinédzserekkel, akik azt hiszik, övék a környék. Ám egy napon olyasmi történik, ami felrázza és megváltoztatja az életét.
2009. május 14. csütörtök, 15 óra
Két mai francia film az iskoláról:
Én, te, ő
(Etre et avoir, francia dokumentumfilm, r: Nicolas Philibert, 104 perc)
Az iskola, amelynek tanulóit megismerjük egyetlen, osztatlan osztályból áll. A Pireneusok elszórt kis településeiről járnak ide a gyerekek. Két évtizede Georges Lopez oktatja türelemmel és szeretettel a 4-10 éves nebulókat. Ez az utolsó éve itt, jövőre nyugdíjba vonul. Nem csak írni, olvasni és számolni tanítja őket, de kirándul, palacsintát süt velük, és meglátogatják a városi középiskolát, ahol a nagyobbak a következő évben tovább tanulnak.
Osztány
(Entre les murs, francia, 2008, r: Laurent Cantet, 128 perc)
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartás és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik.
Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban...
2009. április 30. csütörtök, 15 óra
Adaptációk - W.S. Maugham elbeszélésének régi és új filmváltozata:
Színes fátyol
(The Painted Veil, amerikai, 1934, r: Richard Boleslawski, 85 perc) - a főszerepben: Greta Garbo
Katrin a nővére esküvője után egyedül marad. A magány elől menekülve elfogadja apja barátjának házassági ajánlatát. Walter és Katrin hamarosan Kínába utaznak, ahol a férjet teljesen leköti orvosi kutatómunkája. A magányos asszony viszonyt kezd az angol követség egyik alkalmazottjával. Kapcsolatuk azonban kitudódik...
Színes fátyol
(The Painted Veil, kínai-amerikai, 2006, r: John Curran, 125 perc) - a főszerepben: Edward Norton és Naomi Watts
A középosztálybeli orvos, Walter és az elkényeztetett, felsőosztálybeli Kitty házassága elhibázott döntés volt. Kitty, férje munkája miatt, londoni életét hátrahagyva Sanghajba költözik, ahol rátalál a szerelem a helyi konzul személyében. Miután Walter felfedezi hűtlenségét, büntetésképpen a kolera által legsúlyosabban érintett területen fogad el egy állást, és ragaszkodik hozzá, hogy Kitty is vele tartson. Az utazás a távoli kínai faluba és az ott megélt szörnyűségek értelmet és célt adnak elveszettnek hitt kapcsolatuknak.
2009. április 16. csütörtök, 15 óra
Tükör
(Zerkalo, szovjet, 1974, r: Andrej Tarkovszkij, 108 perc)
Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.
Téli utazás
(Yuryev den, orosz, 2008, r: Kirill Serebrennikov, 137 perc)
Ljuba egy ötven év körüli operaénekesnő. Nemzetközi karrierje miatt kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Oroszországot, hogy aztán Londonban, Milánóban, Párizsban, Berlinben és New York-ban léphessen fel. A fiával együtt hagyta el az országot, aki akkor még annyira fiatal volt, hogy alig van emlékképe Oroszországról. Ljuba, miután végleg felszámolja oroszországi életét, úgy dönt, hogy elviszi egy utolsó utazásra a fiát a faluba, ahol született...
2009. április 2. csütörtök, 15 óra
Gomorra
(Gomorra, olasz-francia, 2008, r: Matteo Garrone, 137 perc)
Hatalom, pénz és vér: e három tényező határozza meg a Nápoly és Scampia kikötőinek környékén élők mindennapjait. Nincs választásuk, kénytelenek a diktált szabályok szerint túlélni: a törvényeket a Camorra, a nápolyi maffia hozza. Csak szerencsés kevesek álmodhatnak átlagos életről.
A Roberto Saviano azonos című regényéből készült gengszterdráma öt egymástól független történetet mesél el, amelynek főszereplői mind a Camorra-val állnak kapcsolatban. A szerzőt a maffia megfenyegette, a könyv megjelenése óta rejtőzködve él. A filmváltozat a 2008-as Cannes-i fesztiválon a Zsűri nagydíját kapta.
Meglepetés film!
2009. március 19. csütörtök, 15 óra
Külföldi regényadaptációk:
Órák (amerikai, 2002, r: Stephen Daldry, 114 perc) - Michael Cunningham regényéből
Szerelem kolera idején (amerikai, 2007, r: Mike Newell, 139 perc) - Gabriel Garcia Marquez regényéből
2009. március 5. csütörtök, 15 óra
Magyar regényadaptációk:
Édes Anna (magyar, 1958, r: Fábri Zoltán, 84 perc) - Kosztolányi Dezső regényéből
Aranysárkány (magyar, 1966, r: Ranódy László, 85 perc)- Kosztolányi Dezső regényéből
2009. február 19. csütörtök, 15 óra
Válogatás a 40. Magyar Filmszemle programjából:
Tréfa (r: Gárdos Péter, 2009)
Kaméleon (r: Goda Krisztina, 2008)
2009. február 5. csütörtök, 15 óra
Izraelről szóló játékfilmek:
Hajnal (francia-magyar-izraeli filmdráma, 1985, r: Jancsó Miklós, 100 perc)
Citromfa (izraeli-német-francia, 2008, r: Eran Riklis, 106 perc)
2009. január 22. csütörtök, 15 óra
Két film Jean Renoir rendezésében:
A játékszabály(francia, 1939)
A nagy ábránd(francia, 1936)
2009. január 8. csütörtök, 15 óra
Két film Andrzej Wajda rendezésében:
Csatorna (lengyel, 1957)
Hamu és gyémánt (lengyel, 1958)
|
