|
Az Archívumban 1985 óta folyik középiskolai tanárok filmesztétikai továbbképzése.
A kéthetente megrendezett programon klasszikus filmtörténetet és új filmeket mutatunk be, előadásokkal kísérve. Hagyománnyá vált a tanévkezdést megelőző, augusztusi kétnapos továbbképzési program, melyre szerte az országból érkeznek tanárok.
Időpont: minden második csütörtök, 15-19 óra
Helyszín: az Archívum vetítője (1021 Budapest, Budakeszi út 51/E)
Jelentkezni lehet a filmarchiv@ella.hu e-mail címen, vagy a 200-8739-es telefonszámon.
A továbbképzésen a részvétel ingyenes.
Program:
2010. március 18.
Úrvacsora
(Nattvardsgästerna, svéd, r: Ingmar Bergman, 1963, 79 perc)
A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.
A fehér szalag
(Das weisse Band, német-osztrák-francia-olasz, r: Michael Haneke, 2009, 144 perc)
A történet egy főúri birtokon játszódik Németországban, 1913 közepén. A narrátor a
helyi iskolaigazgató, aki évekkel később saját emlékeiként mesélni el a történteket,
mégpedig úgy, mint lehetséges magyarázatot arra, ami
Németországban történt az azt követő évtizedekben. A békétlenség egy véletlennek
tűnő balesettel kezdődik, amikor a doktor lova megbotlik. Ezt egy haláleset követi,
majd a rejtélyes körülmények között elhunyt asszony fia bosszút áll, megtámadva a
báró káposztatermését. A további baljós esetek is megmagyarázhatatlanok...
2010. március 4.
Így jöttem
(magyar, r: Jancsó Miklós, 1964, 108 perc)
A tizenhét éves Jóska a II. világháború utolsó napjaiban esik szovjet hadifogságba. Egy fiatal kiskatona mellé osztják be, hogy segítsen neki a marhacsordát őrizni. Jóska szökni próbál, Kolja fegyverrel tartja távol az aláaknázott területtől. Ellentétes helyzetük, s a nyelvi problémák dacára baráti kapcsolat alakul ki közöttük. Együtt lakomáznak a felrobbant tehén húsából, lányt hajkurásznak, míg Kolja hirtelen bele nem hal egy korábbi sebesülésébe. Jóska az ő zubbonyában igyekszik az állomásra. Néhány volt hadifogoly ráismer, s mint kollaboránst, alaposan elverik.
Oda az igazság
(magyar, r: Jancsó Miklós, 2009, 85 perc)
A film a Mátyás-korszak második felére, a hatalmának csúcsára jutott király uralkodásának s ennek révén Magyarország fénykorának rövid másfél évtizedére összpontosít. A középpontban a király házassága, az utódlás gondjai, a reneszánsz udvar élete és belső viszonyai állnak, vagyis javarészt a magánélet történései, melyek azonban egy uralkodó esetében országos jelentőséggel és politikai súllyal bírnak.
2010. február 18.
Válogatás a 41. Magyar Filmszemle programjából
A vágyakozás napjai
(magyar, r: Pacskovszky József, 2009, 104 perc)
Egy középkorú házaspár újabb lehetőséget kap a sorstól, hogy balesetben elveszített lányuk helyébe befogadjanak egy ismeretlent, akit házvezetőként alkalmaznak. Anna, a néma lány jelenléte a házban - úgy tűnik - mindent megváltoztat. Vajon a házaspár tud-e élni a nem várt lehetőséggel? Jóvá lehet-e tenni a múlt bűneit? Fekete-fehérben elmesélt történet a néma lány szemszögéből.
Utolsó jelentés Annáról
(magyar, r: Mészáros Márta, 2009, 100 perc)
Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról című új filmje nagyszerűen illeszkedik a rendező eddigi filmjeinek sorába, hiszen ezúttal is egy női sors elevenedik meg a vásznon. A híres Napló-trilógia és a Nagy Imre-film után továbbra is a huszadik századi magyar történelemben keresi hőseit. Ez alkalommal annak a Kéthly Annának az életét ismerhetjük meg, akit a rendező szerint senki sem ismert igazán, pedig valójában egy sokszínű, érdekes nő volt, lenyűgöző egyéniséggel.
Az utolsó jelentés azonban nem pusztán egy történelmi film. Nem Kéthly Anna kivételes politikai pályafutására fókuszál, hiszen főszereplőit nem csak a fontos történelmi pillanatok átélése közben láthatjuk, hanem megismerhetjük magánéletüket is. Így a rendező nagy hangsúlyt fektetett az emberi sorsokra, a magánélet és a korabeli hétköznapok bemutatására. A filmben jelentős szerepet kapnak a szerelem és a hitvallás, a mindennapos árulások és a kivételes hűség összecsapásai.
A filmnek fontos elemei a kalandos életutakra jellemző krimiszerű izgalomkeltés és a szerelmes filmek felkavaró érzelemgazdagsága.
2010. február 4.
Eper és vér
(amerikai, r: Stuart Hagman, 1970, 105 perc)
A konzervatív hagyományok és az értelmetlen vietnami háború ellen lázong az amerikai ifjúság a hatvanas évek második felében. Simon, a Columbia egyetem evezős csapatának tagja szinte akaratlanul sodródik az eseményekbe: nem tud szabadulni a szép Linda varázsa alól, aki egyszerre testesíti meg számára a szerelmet és az örök lázadást. A lányt követve a szerelmes ifjú is az események középpontjába kerül. A hatóságok nem nézik jó szemmel a lázongást, a fiatalok ellen bevetik a Nemzeti Gárdát. A megmozdulás véres erőszakba torkollik.
Zabriskie Point
(Zabriskie Point, r: Michelangelo Antonioni, amerikai, 1970, 110 perc)
Az egyetemista Mark részt vesz egy diákmegmozduláson a hatvanas évek végén. A rendőrség brutálisan szétveri a tüntetést. Az összecsapások során lelőnek egy rendőrt. Mark is gyanúba keveredik. Egy lopott kisrepülőgéppel próbál menekülni a számára egyre terhesebb világtól. Ennek során találkozik a csinos Dariával. A civilizációtól távol, a Halálvölgyben (Death Valley) kötnek ki, ahol szerelembe bonyolódnak egymással. A fiatal pár közös álmodozása azonban nem válhat valóra, amikor Mark vissza akarja vinni a repülőgépet, a zsaruk lelövik.
2010. január 21.
Iszákosok utcája
(On the Bowery, amerikai, r: Lionel Rogosin, 1957, 60 perc)
Társadalmi állókép a "mélyben" élők mindennapjairól. A film New York egyik nyomornegyedének, a Bowerynek mocskos utcáit, kilátástalan sorsú, élettől meggyötört lakóit mutatja be. Ezek az emberek a társadalom számkivetettjei. Borotválatlanul, piszkosan, a szesztől és a kialvatlanságtól püffedt arccal tengetik napjaikat. Mivel már nem bíznak semmiben és senkiben (önmagukban sem), az ital az egyetlen menedékük, s végzetük az alkoholmérgezéses halál.
A film két központi figurája Ray és Gorman. Mindketten vágynak egy szebb életre, de kettőjük közül már csak a fiatalabb Raynek van ereje arra, hogy megpróbálja megváltoztatni életét. A film végén Gorman támogatásával szándékozik otthagyni Boweryt, s elindul Chicagóba. De - korábbi sikertelen kísérletei nyomán - bizonytalan, hogy el is jut odáig. A New York-i Iskolához tartozó független filmes, Rogosin munkája a cinéma vérité irányzat egyik jelentős darabja. A velencei fesztiválon - a dokumentumfilm kategóriában - nagydíjat nyert.
Ragtime
(Ragtime, amerikai, r: Milos Forman, 1981, 150 perc)
Doctorow világhírű regényét az Oscar-díjas cseh származású rendező, Milos Forman varázsolta hasonlóan remekmívű filmmé. A múlt század elején Amerikát meghódító szaggatott, improvizatív muzsika, a ragtime ütemére kavarognak a korszak jellegzetes figurái. Tanúi leszünk, amint egy önfejű milliomos csemete emberek százai előtt végez felesége korábbi szeretőjével, a neves építésszel, majd pillanatnyi elmezavarra hivatkozva elkerüli a büntetést. Szemünk előtt hullik darabokra egy hagyományos amerikai mintacsalád, ahol mindenki kedvenc "Öcsikéje" terroristának áll. Láthatjuk, amint a koldusszegény, angolul alig tudó kelet-európai zsidó bevándorló - porosz nemesi művésznéven - a némafilm egyik meghatározó rendezőjévé válik. És mindeközben ifjabb Coalhouse Walker, a szépreményű fekete bőrű zongorista folytatja elszánt küzdelmét az őt megalázó tűzoltóparancsnok ellen, melynek eredményeként ropognak a fegyverek New York utcáin...
2010. január 7.
Andrej Rubljov
(Andrej Rubljov, szovjet, r: Andrej Tarkovszkij, 1968, 180 perc)
A nagy orosz középkori ikonfestő, Andrej Rubljov tehetségével magasan kiemelkedett a korabeli szerzetes festők közül. Felismerte ezt Feofan Grek, kora legnagyobb ikonfestő mestere, s Moszkvába hívta. Rubljov ezután több megbízást kapott templomok freskóinak elkészítésére, de az orosz történelemnek ebben a különösen kegyetlen, viharos korszakában ő, aki annyira bízott az emberekben és annyira az ő örömükre akart alkotni, belső parancsra visszavonulni kényszerült...
2009. december 10.
Mégis szép a világ
(It's a Wonderful Life, amerikai, r: Frank Capra, 1946, 130 perc)
Karácsony este George Bailey lába alól kicsúszik a talaj. Az általa vezetett kisvárosi takarékpénztár a csőd szélén áll, ő pedig úgy érzi, értelmetlen az élete, és az öngyilkosság az egyetlen kiút. Az égben felfigyelnek a kétségbeesett emberre, és egy szárnyaira vágyó angyal kapja a "nagyfőnöktől" azt a nemes feladatot, hogy hozza rendbe a dolgot. Clarence, a mennybéli küldött sajátos módszert alkalmaz: megmutatja, milyen sivár hellyé lett volna a város Bailey áldozatos tevékenysége nélkül. A tanulság egyértelmű: az élet szép, és élni igenis érdemes!
Legénylakás
(The Apartment, amerikai, r: Billy Wilder, 1960, 120 perc)
A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a lifteslány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében...
2009. november 26.
Karneváli éjszaka
(szovjet-orosz zenés filmvígjáték, r: Eldar Rjazanov, 1956, 90 perc)
A művelődési házban lelkes fiatalok újévi mulatságot szerveznek, Lenocskával az élen. A kultúrház igazgatója nem örül a túlzott öntevékenységnek, szigorú intézkedéseket fontolgat, de a fiatalok keresztülviszik akaratukat...
Jampecek
(Sztyilgaji, orosz, 2008, r: Valerij Todorovszkij, 2008, 125 perc)
A szilveszteri hangulatú zenés filmünnep szándékosan laza történelmi hitelességgel az ötvenes évek közepén játszódik Moszkvában. A főváros klubjaiban, bárjaiban megjelennek a jampecek, akik tüntető külsejükkel, a rock and roll kultuszával amerikai életörömöt hirdetnek. A komszomolisták fellépnek a bomlasztó jelenség ellen. Egyikük Melsz, aki azonban beleszeret a jampecekhez tartozó Polzába, és ez a vonzalom átvarászolja a másik oldalra.
2009. november 12.
Marty
(amerikai, r: Delbert Mann, 1955, 90 perc)
Marty Pilletti egy kedves, de gátlásos hentes, aki harmincon túl még mindig az édesanyjával él New York Bronx negyedében. A Mama leghőbb vágya, hogy Marty végre találjon egy rendes, házias olasz lányt, akit elvehet feleségül. De Marty sajnos nem is elég jóképű, nem is elég vonzó ahhoz, hogy a lányok felfigyeljenek rá. Társasági élete kimerül abban, hogy a helyi kocsmában hallgatja a barátait, akik a hódításaikkal dicsekszenek. Egyik este azonban, egy táncmulatságon megismerkedik Clarával, a csúnyácska tanítónővel, akit az udvarlója épp ejtett egy csinosabb lány kedvéért. Clara Martynak sírja el a bánatát. Marty boldogan mutatja be a lányt anyjának és a barátainak, de a fogadtatás nem egészen az, amire várt...
A levél
(amerikai, r: William Wyler, 1940, 93 perc)
A női lélek sokarcúsága és titokzatossága tárul fel a filmbeli Leslie alakjában, akit rendkívüli intenzitással alakít Bette Davis. A szeretőjének meggyilkolásával vádolt nő nemcsak férjével, hanem védőjével is képes elhitetni ártatlanságát. Démoni varázsa mindenkit kábulatba ejt, míg végül egy váratlan fordulat megroppantja hajlíthatatlannak tűnő erejét...
2009. október 29.
A tölgy
(Balanta, román-francia, r: Lucian Pintilie, 1992, 100 perc)
Egy éppen elhunyt állambiztonsági funkcionárius lázadó lánya és egy anarchista szellemiségű vidéki sebészorvos szerelmének története a végnapjait élő Ceausescu-rendszerben. Nela apja kommunista pártfunkcionárius volt. Halála után lánya a hamvakat egy nescafés dobozba zárva indul neki az országnak, nyakában egy Polaroid géppel. Véletlenül összekerül Miticával, a fiatal sebésszel. A két peremre szorított fiatal ezután együtt sodródik végig a mind sárosabb, mind véresebb kalandokon.
Katyn
(lengyel, r: Andrzej Wajda, 2007, 117 perc)
A 81 éves Andrzej Wajda rendező Katyn című alkotása egyike annak az öt filmnek, amit a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelöltek 2008-ban. Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt - köztük Wajda édesapját - ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. Wajda megrendítő hitelességgel ábrázolja a 66 évvel ezelőtti eseményeket. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről. A dráma szinte végig néma csendben, zenei aláfestés nélkül zajlik. Minden jelenet és történet önmagában is katartikus. A tisztek kivégzése az utolsó percekre marad. Sokkoló végjáték a vásznon: egyesével tarkón lövik a tiszteket, majd bezuhannak a tömegsírba.
2009. október 15.
A közép-európai rendszerváltás filmjeiből
Végelgyengülés
(Asztenyicseszkij szindrom, szovjet, r: Kira Muratova, 1989, 150 perc)
"Egy negyven év körüli asszony a férjét temeti. A koporsó leeresztése előtt hisztériás rohamot kap, és meghasonlott állapotban otthagyja a gyászszertartást. Barátai, kollégái hiába próbálják vigasztalni. Mindenkit elüldöz maga mellől, kilép a munkahelyéről. Valami nincs többé. Vége annak a humanista illúziónak, amely oly sokáig szinte egyedül adott értelmet az oroszországi életnek, hogy a hit, az eszme, a gondolat, a szó, képes formálni a világot. A Végelgyengülés a megújulóban lévő szovjet filmművészet eddigi legjelentősebb alkotása, alighanem első remekműve."
2009. október 1.
Portugál filmtörténet
Portugál búcsú
(Um adeus português, portugál, r: João Botelho, 1985, 85 perc)
Egy katona meghal a gyarmati háború utolsó napján. Tíz évvel később A Minto-vidéken két idős földműves felkerekedik, hogy Lisszabonban meglátogassák kisebbik fiúkat és az afrikai háborúban elpusztult fiúk özvegyét…
"Nem", avagy a parancsolás hiú dicsősége
(Non ou a vã gloria de mandar, portugál-spanyol-francia, r: Manoel de Oliviera, 1990, 107 perc)
1974. április 25-ét írunk, a vértelen portugál forradalom és az utolsó gyarmat elvesztésének napját… Megszálló portugál katonák lépdelnek a dzsungelben. Útközben Cabrita hadnagy Portugália középkori történelmének egyes eseményeiről beszél társainak. A megelevenedő történetek mind a bukással, pusztulással, elmúlással, vereséggel terhesek…
2009. szeptember 27.
Mrs. Miniver
(USA, r: Billy Wilder, 1942, 134 perc)
Mrs. Miniver és családja a középosztálybeliek boldog és kiegyensúlyozott életét éli a második világháború előtti Angliában. A hadiállapot bejelentése azonban felforgatja valamennyiük békés mindennapjait. A legidősebb fiú, Vin bevonul a légierőhöz, az apja, Clem motorcsónakokat gyűjt össze, hogy a csatornán visszavonuló hajók segítségére siessenek. Az asszony pedig véletlenül szemtől-szembe kerül egy régóta keresett, hetek óta a környéken bujkáló német ejtőernyőssel...
Ninocska
(Ninotschka, USA, r: Ernest Lubitsch, 1939, 106 perc)
Három szovjet ügynök néhány havi párizsi tartózkodás után annyira belemerül az éjszakai életbe, hogy megbízásáról - az emigráns nagyhercegnő, Szvana ékszereinek megszerzéséről - teljesen megfeledkezik. Az elvhű ügynöknő, Ninocska, aki mintha erre a feladatra született volna, megbízhatatlan elvtársainak előadást tart kötelességeikről. Ugyanakkor az előkelő párizsi hotelt a hazai mércéhez viszonyítva megborzad: egyheti hotelbeli tartózkodásért egy kolhoz hét tehenét kellene eladni. Noncska most maga kezd el az ékszerek után vadászni, s eközben beleszeret a házasságát titokban tartó Léon d'Algut grófba, aki titokban viszonyt tart fenn a nagyhercegnővel. A megtalált boldogság a hűvös szépséget féktelen asszonnyá változtatja, azonban választás elé állítja: vagy a grófot kapja meg, vagy az ékszereket. Ninocska kötelességtudóan az ékszerek mellett dönt. Az elválás azonban nem végleges: az életvidám ügynök-trió eközben Isztambulban lokált nyitott, és Léon gróf itt várja az ügynöknőjét.
2009. augusztus 25-26.
Kétnapos évadnyitó: Azonos történelmi események dokumentum- és játékfilmen
2009. augusztus 25. kedd
Az akarat diadala (német propagandafilm, r: Leni Riefenstahl, 1934)
A bukás – Hitler utolsó napjai (német játékfilm, r: Oliver Hirschbiegel, 2004)
A Don-medence szimfóniája (szovjet dokumentumfilm, r: Dziga Vertov, 1931)
Egy ismeretlen század kezdete (szovjet epizódfilm, 1967): Angyal (r: Andrej Szmirnov, Az elektromosság hazája (r: Larisza Sepityko)
Nehéz évek (olasz játékfilm, r: Luigi Zampa, 1948)
2009. augusztus 26. szerda
A spanyol föld (amerikai dokumentumfilm, r: Joris Ivens, 1937)
A vizcayai front (spanyol propagandafilm, 1937)
Kerekasztal beszélgetés:>
résztvevők: Löwensohn Enikő, Forgács Iván, Tanner Gábor. A beszélgetést vezeti: Gyürey Vera.
A diktátor (amerikai, rendező és főszereplő: Charles Chaplin, 1940)
NYÁRI SZÜNET!
2009. június 11. csütörtök, 15 óra
Tanévzáró vetítés - meglepetés filmmel!
2009. május 28. csütörtök, 15 óra
Nagyvárosi fények
(City Lights, amerikai, 1931, r: Charles Chaplin, 83 perc)
A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül...
A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Gran Torino
(Gran Torino, amerikai, 2008, r: Clint Eastwood, 114 perc)
Walt Kowalski (Clint Eastwood), a nyugdíjas autószerelő csendesen éli mindennapjait: javítgatja a házát, sörözik, és havonta egyszer ellátogat a borbélyhoz. Egykori szomszédai elköltöztek vagy meghaltak, helyükbe délkelet-ázsiai bevándorlók költöztek, akiket a koreai háborút megjárt veterán mélységesen lenéz. Elégedetlen mindazzal, amit maga körül lát: saját, elidegenedett gyerekeivel; a céltalanul lézengő bandákkal; a latin és afroamerikai tinédzserekkel, akik azt hiszik, övék a környék. Ám egy napon olyasmi történik, ami felrázza és megváltoztatja az életét.
2009. május 14. csütörtök, 15 óra
Két mai francia film az iskoláról:
Én, te, ő
(Etre et avoir, francia dokumentumfilm, r: Nicolas Philibert, 104 perc)
Az iskola, amelynek tanulóit megismerjük egyetlen, osztatlan osztályból áll. A Pireneusok elszórt kis településeiről járnak ide a gyerekek. Két évtizede Georges Lopez oktatja türelemmel és szeretettel a 4-10 éves nebulókat. Ez az utolsó éve itt, jövőre nyugdíjba vonul. Nem csak írni, olvasni és számolni tanítja őket, de kirándul, palacsintát süt velük, és meglátogatják a városi középiskolát, ahol a nagyobbak a következő évben tovább tanulnak.
Osztány
(Entre les murs, francia, 2008, r: Laurent Cantet, 128 perc)
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartás és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik.
Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban...
2009. április 30. csütörtök, 15 óra
Adaptációk - W.S. Maugham elbeszélésének régi és új filmváltozata:
Színes fátyol
(The Painted Veil, amerikai, 1934, r: Richard Boleslawski, 85 perc) - a főszerepben: Greta Garbo
Katrin a nővére esküvője után egyedül marad. A magány elől menekülve elfogadja apja barátjának házassági ajánlatát. Walter és Katrin hamarosan Kínába utaznak, ahol a férjet teljesen leköti orvosi kutatómunkája. A magányos asszony viszonyt kezd az angol követség egyik alkalmazottjával. Kapcsolatuk azonban kitudódik...
Színes fátyol
(The Painted Veil, kínai-amerikai, 2006, r: John Curran, 125 perc) - a főszerepben: Edward Norton és Naomi Watts
A középosztálybeli orvos, Walter és az elkényeztetett, felsőosztálybeli Kitty házassága elhibázott döntés volt. Kitty, férje munkája miatt, londoni életét hátrahagyva Sanghajba költözik, ahol rátalál a szerelem a helyi konzul személyében. Miután Walter felfedezi hűtlenségét, büntetésképpen a kolera által legsúlyosabban érintett területen fogad el egy állást, és ragaszkodik hozzá, hogy Kitty is vele tartson. Az utazás a távoli kínai faluba és az ott megélt szörnyűségek értelmet és célt adnak elveszettnek hitt kapcsolatuknak.
2009. április 16. csütörtök, 15 óra
Tükör
(Zerkalo, szovjet, 1974, r: Andrej Tarkovszkij, 108 perc)
Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.
Téli utazás
(Yuryev den, orosz, 2008, r: Kirill Serebrennikov, 137 perc)
Ljuba egy ötven év körüli operaénekesnő. Nemzetközi karrierje miatt kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Oroszországot, hogy aztán Londonban, Milánóban, Párizsban, Berlinben és New York-ban léphessen fel. A fiával együtt hagyta el az országot, aki akkor még annyira fiatal volt, hogy alig van emlékképe Oroszországról. Ljuba, miután végleg felszámolja oroszországi életét, úgy dönt, hogy elviszi egy utolsó utazásra a fiát a faluba, ahol született...
2009. április 2. csütörtök, 15 óra
Gomorra
(Gomorra, olasz-francia, 2008, r: Matteo Garrone, 137 perc)
Hatalom, pénz és vér: e három tényező határozza meg a Nápoly és Scampia kikötőinek környékén élők mindennapjait. Nincs választásuk, kénytelenek a diktált szabályok szerint túlélni: a törvényeket a Camorra, a nápolyi maffia hozza. Csak szerencsés kevesek álmodhatnak átlagos életről.
A Roberto Saviano azonos című regényéből készült gengszterdráma öt egymástól független történetet mesél el, amelynek főszereplői mind a Camorra-val állnak kapcsolatban. A szerzőt a maffia megfenyegette, a könyv megjelenése óta rejtőzködve él. A filmváltozat a 2008-as Cannes-i fesztiválon a Zsűri nagydíját kapta.
Meglepetés film!
2009. március 19. csütörtök, 15 óra
Külföldi regényadaptációk:
Órák (amerikai, 2002, r: Stephen Daldry, 114 perc) - Michael Cunningham regényéből
Szerelem kolera idején (amerikai, 2007, r: Mike Newell, 139 perc) - Gabriel Garcia Marquez regényéből
2009. március 5. csütörtök, 15 óra
Magyar regényadaptációk:
Édes Anna (magyar, 1958, r: Fábri Zoltán, 84 perc) - Kosztolányi Dezső regényéből
Aranysárkány (magyar, 1966, r: Ranódy László, 85 perc)- Kosztolányi Dezső regényéből
2009. február 19. csütörtök, 15 óra
Válogatás a 40. Magyar Filmszemle programjából:
Tréfa (r: Gárdos Péter, 2009)
Kaméleon (r: Goda Krisztina, 2008)
2009. február 5. csütörtök, 15 óra
Izraelről szóló játékfilmek:
Hajnal (francia-magyar-izraeli filmdráma, 1985, r: Jancsó Miklós, 100 perc)
Citromfa (izraeli-német-francia, 2008, r: Eran Riklis, 106 perc)
2009. január 22. csütörtök, 15 óra
Két film Jean Renoir rendezésében:
A játékszabály(francia, 1939)
A nagy ábránd(francia, 1936)
2009. január 8. csütörtök, 15 óra
Két film Andrzej Wajda rendezésében:
Csatorna (lengyel, 1957)
Hamu és gyémánt (lengyel, 1958)
|
