|
A Filmmúzeumtól az Örökmozgóig - Az MNFA mozijainak története
A régi Filmmúzeum a VII. kerületi Tanács, később Önkormányzat tulajdona volt, a Magyar Filmtudományi
Intézet, majd a Magyar Filmintézet bérleményként működtette.
A kezdetektől a 80-as évek közepéig a mozi jegybevétele mintegy „anyagi fenntartója” volt az Intézetnek.
Nemeskürty István igazgatásának idején a Magyarországon addig nem forgalmazott Elfújta a szél
volt az utolsó kasszasiker, ezt követően ehhez hasonló bevételt egyetlen film bemutatásával sem lehetett
már elérni. Az 1980-as évek második felében az Intézet a Filmklub Szövetséggel közösen Chaplinfilmeket
vásárolt, amelyek azonban meglepően alacsony nézőszámot értek el a Filmmúzeumban.
Az évek során a széleskörű moziforgalmazás megváltozása is hozzájárult ahhoz, hogy a Filmmúzeum
már nem tudott olyan egyedi forgalmazási szerepet betölteni, mint korábban. A mozi befogadóképessége
is túl nagynak bizonyult, és az állandó műszaki, technikai problémák – mint például a víz betörése az
alagsorból a nézőtérre – egyre rosszabb állapotot idézett elő. Az Intézetnek így el kellett fogadnia, hogy
a MOKÉP Rt. anyagi ellenszolgáltatással, filmmúzeumi program nélkül üzemeltesse a mozit.
Az Intézet az új körülmények között sem akarta feladni a feladatai közé tartozó filmtörténeti vetítések
megtartását. Kezdetben a Budapest Film Kft. a VII. kerület Erzsébet krt. 39. szám alatti Mátra Mese
Mozi egy-egy előadásában helyet adott a filmtörténeti programoknak. Két évvel később a Budapest
Film átadta működtetésre az Intézetnek az egész mozit, amely Örökmozgó Filmmúzeum néven nyílt meg
1991. október 3-án, felújított nézőtérrel, kávézóval és könyvárusító hellyel. Az egyik legnagyobb technikai
beruházás a magyar felirat nélküli filmek élvezhető vetítéséhez elengedhetetlenül szükséges korszerű
tolmácsberendezés volt.
1998. december 31-ével a MOKÉP Rt. felmondta az akkor már Broadway néven működő mozira kötött
szerződését a látogatók számának jelentős csökkenése miatt. Az Intézet nem tudta vállalni a mozi működtetését,
be kellett zárni, és két évig üresen állt. Ezalatt a vezetés a legkülönbözőbb helyekre fordult
anyagi támogatásért, hogy a felújításra váró Tanács körúti filmszínházban – a párizsi Boubourg-hoz hasonlóan
– mozi- és videó-vetítőhely, szakkönyvtári olvasó, videókölcsönző és kiállítóhelyiség kaphasson
helyet. Az elutasításokban nemcsak a magas költség játszott szerepet, hanem részben az elképzeléssel
szembeni értetlenség is. Később, 2000. március 29-én a tulajdonos, a VII. kerületi Erzsébetvárosi Önkormányzat
az Intézet kérésére megszüntette a mozi bérleti jogát, amit 36.250.000 Ft-tal ellentételezett.
Ez az összeg lehetővé tette, hogy sor kerülhessen a mind rosszabb állapotba került Örökmozgó teljes
átalakítására. A felújítás után 2000. szeptember 9-én nyílt meg újra. A Fővárosi Önkormányzat Kulturális
Bizottságának jóváhagyásával a Budapest Film Kft. nagyvonalú szerződést kötött az Intézettel,
amelyben 15 évre lemondott a bérleti díjról.
A mozi programján napi három előadásban az egyetemes és a magyar filmtörténet klasszikus alkotásai,
valamint kortárs művek szerepelnek. A filmek új hordozókon való megjelenése szükségessé tette
projektor felszerelését is. Átlagosan 90 film kerül ma is havonta vetítésre részben az Archívum, részben
külföldi filmtárak gyűjteményéből. A nemzetközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy különböző filmheteken
Magyarországon nem forgalmazott filmek is a programba kerülhetnek. Az évek során szinte
rendszeressé vált új argentin, ausztrál, bolgár, cseh, francia, német, holland, indiai, iráni, izraeli, spanyol,
svéd, lengyel, mexikói és orosz filmek bemutatása. A rendezvényeken kiemelkedő filmes személyiségek
is jelen vannak. Néhány név az utolsó 10 év vendégeiből. Rendezők: Volker Schlöndorff, Margarethe
von Trotta, Dušan Makavejev, Jiří Menzel, Jan Hřebejk, Jerzy Kawalerowicz, Rumjana Petkova,
Želimir Žilnik, Franci Slak, Ardak Amirkulov. Filmtörténészek, kritikusok: David Robinson, Gian Luca
Farinelli, Dinko Tucaković. Megfordult a moziban az orosz film egyik csillaga, Renata Litvinova, és jeles
producere, Igor Tolsztunov. Itt gyűltek össze 2005-ben az európai archívumok filmrestaurátorai, itt ünnepelte
születésnapját a világhírű kirgiz író, Csingiz Ajtmatov.
Az Örökmozgó egyedi és különlegesnek nevezhető programja a nyugdíjas bérleti nap, amely a régi
Filmmúzeumból öröklődött tovább három előadással. Közönsége az általa kedvelt régi filmeket nézheti
meg igen olcsó bérlettel. Két éve egyre több filmklub is működik az Örökmozgóban külsős és archívumi
munkatársak vezetésével. A mozi Galériáján kialakított videómegtekintő-helyiségben pedig magyar és
közép-kelet-európai filmeket nézhetnek meg az érdeklődők.
Az Örökmozgó programját a 90-es években külön műsorfüzet népszerűsítette. 2003. szeptember 1-jétől
egy havonta megjelenő – 2008-tól a Filmultúra rovatává vált – újság, a Muszter melléklete tartalmazza
a mozi műsorát.
Az Örökmozgó Filmmúzeum az art-mozi hálózatban egyedi szerepet tölt be, és tevékenységét a továbbiakban
is folytatni kívánja a megváltozott nézői érdeklődés, a mozilátogatók számának általános
csökkenése ellenére. Hasonló gondokkal küszködnek a külföldi filmmúzeumok és art-vetítőhelyek is
a filmtörténet iránti érdeklődés megcsappanása miatt. Jelenleg nem könnyű tehát, sőt, szinte képtelenség
az Archívum Alapító Okiratában is megfogalmazott filmmúzeumi terjesztési tevékenységnek változatlan
formában megfelelni.(Részlet A Filmarchívum című kiadványból, MNFA, Budapest, 2009)
|
