Kései telihold
Zakâsznyalo pâlnolunie
bolgár-magyar
1996, 120 perc, bolgár hang, magyar felirat

írta és rendezte: Eduard Zahariev
operatőr: Emil Hrisztov
szereplők: Ichak Finci (Georgi), Nikolaj Urumov (Ivan, a fia), VirginijaI Kelmelite (Tamara, a menye), Valeri Drennikov (Emil, az unokája), Vancsa Dojcseva (nővér), Georgi Cserkelov (Georgi barátja), Georgi Ruszev (Georgi Barátja), Ivan Nesztorov (Moni, az amerikai barát)

Az idős Georgi sehogy sem találja a helyét a hirtelen megváltozott kelet-európai világban. Képtelen elfogadni alvilág felé sodródó fia pragmatikus életfelfogását. Szakít családjával, az öregek otthonába vonul, de az ottani viszonyokat sem tudja elfogadni. Fokozatosan a hajléktalanok szintjére kerül. Vajon csak öregsége miatt képtelen alkalmazkodni a társadalmi élet új jelenségeihez?

Eduard Zahariev (1938-1996) Moszkvában született, 1938-ban. 1961-ben, a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola legendás Máriássy-osztályában szerzett rendezői diplomát. A bolgár filmművészetben az újhullámos törekvések egyik legkövetkezetesebb képviselője. Szatirikus és drámai hangvételű filmjei között a társadalomkritikai szemlélet teremt egységet. Tragikusan korán lezárult életművében tudatosan vállalt magyar hatásokat. Több alkotása is hivatalos nemzetközi elismerésben részesült. A Kései telihold az 1996-os Várnai Fesztivál fődíjas filmje, Emil Hrisztov operatőri munkája és Ichak Finci alakítása külön jutalmat is kapott. Játékfilmjei: Ha nem jön a vonat (Ako ne ide vlak, 1967); Az ég Veleka fölött (Nebeto nad Veleka, 1968); Vadnyúlszemle (Prebrojavane na divite zajci, 1973); A társaság tisztelt tagjai (Vilna zona, 1975); Férfias idők (Mâzski vremena, 1977); Majdnem szerelmi történet (Pocsti ljubovna isztorija,1980); Kunyhó a nádasban (Elegija, 1982); Drágám, drágám (Szkâpa moja, szkâpi moj, 1985); A rezervátum (Rezervat, 1990); Kései telihold (Zakâsznyalo pâlnolunie, 1996).

Magyar szöveg: Sára Ágnes
Feliratozás: Compline Stúdió

© Budapest Filmstúdió, 1996
© Magyar Nemzeti Filmarchívum (Moveast program), 2003

Készült a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával

Szia Tereska
Czesc Tereska
lengyel
2000, 86 perc, lengyel hang, magyar felirat

rendezte: Robert Glinski
forgatókönyv: Jacek Wyszomirski, Robert Glinski
operatőr: Petro Aleksowski, látvány, Elwira Pluta
szereplők: Aleksandra Gietner (Tereska), Karolina Sobczak (Renata), Zbigniew Zamachowski (Edek), Malgorzata Rozniatowska (anya), Krzysztof Kiersznowski (apa)

A 15 éves Tereska egy szürke nagyvárosban él szüleivel és húgával. A templomi kórusban énekel, nyugodt, szorgalmas lánynak ismerik. Anyja varrónőnek adja. Idegenül érzi magát az új környezetben. Barátnője, Renata irányítása alatt egyre többet ismert meg az élet sötét oldalából. Élményei hatására lassan elhidegül családjától, a kórustól. Mikor nincs pénze cigire, rúzsra, áruházi lopásokba kezd barátnőjével. Majd miután elveszik szüzességét, és kiderül, hogy Renátában sem bízhat, vad gyűlölet lesz úrrá rajta. Bosszút akar állni a világon. Az utóbbi évek legtöbb elismerést kiváltott, valósággal agyondíjazott lengyel filmje a főszerepeket alakító két lány életén alapul.

Robert Glinski 1952-ben született Varsóban. Építészetet tanult, majd 1979-ben elvégezte a lodzi főiskola rendező szakát. Dokumentumfilmezéssel kezdte pályáját, majd különböző műfaji és stiláris próbálkozások során a mai lengyel film egyik meghatározó alkotójává vált. Színház- és tévérendezői munkássága is jelentős. Játékfilmjei: Vasárnapi játékok (Niedzielne igraszki, 1983), Mérgezett növények (Rosliny trujace, 1985), Hattyúdal (Labedzi spiew, 1988), Szupervízió (Superwizja, 1991), Ami igazán fontos (Wszysko co najwazniejsze … 1992), Anyjának anyja (Matka swojej matki, 1996), Szeress és csinálj, amit akarsz (Kochaj i rób co chcesz, 1997), Szia, Tereska (Czesc Tereska, 2000).

"A kilencvenes években nagyon sok tizenéves követett el értelmetlen, könyörtelen gyilkosságokat. Mikor az okokról kérdezték őket, csak annyit tudtak mondani: 'Nem szerettem az illetőt' vagy 'Látni szerettem volna, hogyan haldoklik egy ember'. Ez a háttere ennek a történetnek, amely nagy lakótelepeken játszódik. Ilyenekben él a lengyelek nyolcvan százaléka. A tizenéveseknek nincs életcélja. Nem szeretnek tanulni, csoportokba verődve lófrálnak és isznak." (Robert Glinski)

Magyar szöveg: Székely Anna

© Telewizja Polska (2000)
© Magyar Nemzeti Filmarchívum (Moveast program) 2003

A tölgy
Balanţa/Le chene
román-francia
1992 105 perc, román hang, magyar felirat

Ion Băieşu regénye nyomán írta és rendezte: Lucian Pintilie
operatőr: Doru Mitran
szereplők: Maia Morgenstern (Nela), Răzvan Vasilescu (Mitică), Victor Rebengiuc (vidéki prefektus), Dorel Vişan (pap), Mariana Mihuţ (a pap felesége), Ion Pavlescu

Románia, Ceauşescu bukása előtt. Nela, egy Securitate ezredes lánya együtt él apjával, de kiábrándultsága miatt nem akar a szervezetben dolgozni, mint nővére. Apja halála után vidékre utazik, ahol megismerkedik egy orvossal, Miticăval, s megpróbál vele nevetni mindenen.

Lucian Pintilie 1933-ban született a moldáviai Tarutinóban (ma Ukrajnához tartozik). Színházrendezőként végzett 1956-ban a bukaresti főiskolán, a híres Bulandra Színházban dolgozott, majd átrándult a filmszakmába.
A modern román film vezéregyéniségévé vált első két filmjével, ám kritikus szemlélete miatt feloldhatatlan konfliktusokba került a rendszer kultúrpolitikájával. A nyolcvanas években külföldön, Los Angelesben, Párizsban élt. 1990-ben tért haza, és a Filmex Stúdió vezetője lett. Bár az ő stílusa is alkalmazkodott bizonyos koráramlatokhoz, radikális világszemléletével, kivételesen markáns vizuális fantáziájával változatlanul a román filmművészet meghatározó alakja. Játékfilmjei: Vasárnap hat órakor (Duminică la ora şase, 1965); Helyszíni szemle (Reconstituirea, 1969); A 6-os számú kórterem (Paviljon VI, jugoszláv, 1978); Miért húzzák a harangokat…? (De ce trag clopotele, Mitică?, 1982); A tölgy (Balanţa/Le chene, 1992); Egy felejthetetlen nyár (O vară de neuitat/Un été inoubliable, 1994); Túl késő (Prea tărziu/Trop tard, 1996); Végállomás a Paradicsom (Terminus Paradis, 1998); Egy kínzóember délutánja (După amiaza unui torţionar, 2001); Niki és Flo (Niki şi Flo/Niki Ardelean, colonel în rezerva, 2003)

Magyar szöveg: Seprődi Kiss Attila
Feliratozás: Compline Stúdió

© Magyar Nemzeti Filmarchívum (Moveast program), 2003

Készült a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával

Tűzzel-vassal
Ogniem i mieczem
lengyel (tévéváltozat)
2000, 4x50 perc, lengyel hang, magyar felirat

Henryk Sienkiewicz regénye nyomán írta és rendezte: Jerzy Hoffman
operatőr: Grzegorz Kędzierski
zene: Krzesimir Dębski
szereplők: Michał Żebrowski (Jan Skrzetuski), Alekszandr Domogarov (Bohun), Izabella Scorupco (Helena), Bohdan Sztupka (Hmelnickij), Krzysztof Kowalewski (Zagłoba), Zbigniew Zamachowski (Wołodyjowski), Wiktor Zborowski (Podbipięta), Andrzej Seweryn (Jeremi herceg), Marek Kondrat (János Kázmér), Daniel Olbrychski (Tuhaj Bej), Wojciech Malajkat (Rzędzian)

Minden idők legdrágább lengyel szuperprodukciója a XVII. századi nemesi köztársaságról szóló Sienkiewicz-trilógia első részét dolgozza fel, melynek középpontjában Bohdan Hmelnickij 1648-as lázadása áll. A kozák vezérrel harcoló Jeremi herceg kapitánya, Jan Skrzetuski bajtársaival együtt hősies feladatokat hajt végre, miközben szerelméért, Helenáért is meg kell küzdenie egy minden képzeletet felülmúlóan veszedelmes ellenféllel, Bohunnal.

Jerzy Hoffman 1932-ben született Krakkóban. A Moszkvai Filmfőiskolán (VGIK) szerzett rendezői diplomát 1955-ben. Dokumentumfilmesként kezdte pályáját. Alkotói sikereit monumentális filmjeivel, Sienkiewicz történelmi trilógiájának adaptációjával érte el. 1980-tól a Zodiak Filmstúdió vezetője, 1997-től résztulajdonosa. Játéjfilmjei: Gengszterek és filantrópok (Gangsterzy i filantropi, 1962); Jog és ököl (Prawo i pięść, 1964); Három lépés a földön (Trzy kroki po ziemi, 1965); Apa (Ojciec, 1967); A kislovag (Pan Wołodyjowski, 1969); Özönvíz (Potop, 1974); A leprás nő (Trędowata, 1976); Utolsó csepp vérünkig (Do krwi ostaniej, 1978); Prof. Kuruzsló (Znachor, 1981); Akaratod szerint (Wedle wyroków twoich…, 1983); A szép ismeretlen (Piękna nieznajoma, 1992); Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem, 1999, tévéváltozat: 2000); Régi mese (Stara baśń, 2003).

Feliratozás: Compline Stúdió

© Telewizja Polska, 2000
© Magyar Nemzeti Filmarchívum (Moveast program), 2003

Készült a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával

Kecskeszarv
Kozijat rog
bolgár, 1971
rendezte: Metodi Andonov
írta: Nikolaj Hajtov
operatőr: Dimo Kolarov
zene: Marija Nejkova
szereplők: Katya Paszkaleva (Marija), Anton Gorcsev (Karaivan), Milen Penev (juhász), Todor Kolev, Kliment Dencsev, Sztefan Mavrodiev, Marin Janev
fekete-fehér, szélesvásznú, magyar feliratos, 103 perc

KECSKESZARV
Kozijat rog
bolgár, 1994
rendezte: Nikolaj Volev
írta: Nikolaj Hajtov, Nikolaj Volev
operatőr: Kraszimir Kosztov
zene: Aszen Avramov
szereplők: Elena Petrova (Marija), Alekszandâr Morfov (Karaivan), Petâr Popjordanov (muzulmán bolgár), Valentin Ganev, Alekszandâr Dojnov, Radoszlava Milenova
színes, magyar feliratos, 89 perc

Mindkét film Nikolaj Hajtov híres elbeszélésének adaptációja. A történet a 17. századi oszmán uralom alatt játszódik. Karaivan feleségét megerőszakolják a törökök, amibe az asszony belehal. A férfi a világtól elszakítva vérbosszúra neveli néma lányát, amit kecskeszarvval kell majd végrehajtania. Ám Marijában nem él a gyűlölet, irtózik a vérontástól. És a szerelem végképp elfeledteti vele „küldetését”… A korai változat a hatvanas évek újhullámos, szikár visszafogottságát képviseli, a későbbit látványos hatáselemek halmozása, a konfliktusok végső kiélezése jellemzi. Volev remake-je nagydíjat kapott az 1994-es bolgár nemzeti filmfesztiválon. Metodi Andonov klasszikussá vált feldolgozását a számtalan elismerés mellett több kritikus minden idők legjobb bolgár filmjének tartja.

Metodi Andonov (1932–1974) Kaliste faluban született. Színházrendezőként végzett 1955-ben a szófiai Krâsztyo Szarafov főiskolán. Több sikeres előadás rendezőjeként vált ismertté. 1968-tól készített játékfilmeket, és életének utolsó hat éve alatt a modern bolgár filmművészet meghatározó egyéniségévé vált. Filmjei: A fehér szoba (Bjalata sztaja, 1968); Nincs jobb a rossz időnél (Nyama nisto po-hubavo ot losoto vreme, 1971); Kecskeszarv (Kozijat rog, 1971); A nagy unalom (Goljamata szkuka, 1973).

Nikolaj Volev 1946-ban született Szófiában. Két évig építészetet tanult, majd 1972-ben Londonban szerzett filmrendezői diplomát. Dokumentumfilmes és televíziós munkák után 1976-ban került a Bojana Játékfilmstúdióhoz. Kivételes szakmai felkészültségével a 80-as évektől igen sokat tett a népszerűbb műfajok bulgáriai fellendítése érdekében. Filmjeit ugyanakkor általában több jelentésréteg jellemzi. 1991-től saját stúdiója van. Játékfilmjei: A hasonmás (Dvojnikât, 1980); Egynapi királyság (Goszpodin za edin den, 1983); Szeretni mindenáron (Da obicsas na inat, 1986); Margarit és Margarita (Margarit i Margarita, 1989); Kecskeszarv (Kozijat rog, 1994); Az ördög tükre (Ogledaloto na gyavola, 2001).

Magyar szöveg: Sára Ágnes
Feliratozás: Compline Stúdió

© Bojana Játékfilmstúdió, Bolgár Nemzeti Filmközpont 1971, 2003; Nikoteja Stúdió, 1994
© Magyar Nemzeti Filmarchívum (Moveast program), 2004

Készült a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával

Csehov motívumok
Csehovszkije motyivi
orosz-ukrán, 2002
rendezte: Kira Muratova
Anton Pavlovics Csehov művei alapján írta: Kira Muratova, Jevgenyij Golubenko operatőr: Valerij Mahnyev
látvány: Jevgenyij Golubenko
zene: Valentyin Szilvesztrov
szereplők: Filipp Panov, Szergej Popov, Irina Panova, Jean Daniel, Natalja Buzko, Nyina Ruszlanova, Alekszandr Basirov, Olga Konszkaja, Szergej Behtyerev, fekete-fehér, magyar feliratos, 120 perc

Muratova ezúttal Csehov egy elbeszélésének (Nehéz emberek; Tyazsolije ljugyi) és egy korai egyfelvonásosának (Tatyjana Repina) összeillesztésével készített gyilkos szatírát korunk kegyetlen kisszerűségéről. Egy diák pénzért könyörög kisvállalkozó apjának tanulmányai költségeinek fedezéséhez, majd sértődötten visszaindul a nagyvárosba. Útközben egy templomba vetődik, ahol éppen egy operaénekes látványos egyházi külsőségek között zajló esküvői ceremóniája folyik – egy kísértet megjelenésével…

Magyar szöveg: Shéry András
Dalszöveg: Ceszarszkaja Maja
Feliratozás: Compline Stúdió

© Nyikola-film, 2002
© Magyar Nemzeti Filmarchívum (Moveast program), 2004

Készült a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával