Filmkultúra ADATBÁZISOK
EFGFilamrchívum a YouTube-onFilmarchívum a Facebook-on elérhetőségek támogatók oldaltérkép impresszum  
kiadványok > könyvek

Könyvek

   

A Dunky-Fivérek és a film/The Dunky-Brothers and the Film
A Dunky fivérek Kolozsváron nyitottak fényképész műtermet 1886-ban, ahol fényképeztek portrékat, gyermekfotókat, de kimentek temetésre, szoboravatásra, kerékpárversenyre, vagy a kolozsvári Nemzeti Színházba, illetve bálokra és ők voltak az első standfotósok, akik rendszeresen, hivatásszerűen fotografálták a filmek jeleneteit a némafilm korszakában. Fotóik az MNFA Fotótárában maradtak fenn, most publikáljuk őket először.
A kiadvány anyagát válogatta, a bevezető tanulmányt írta: Izsák Mária. A fotóanyagból kiállítás látható a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeumban, 2010. szeptember 10. és november 27. között; a Cinefesthez kapcsolódóan.
A Miskolci Galéria és Városi Művészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Filmarchívum közös kiadványa.
2010, 60 oldal, 800 Ft

   

A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig
szerkesztette: Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint
A kötet bemutatja a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, Janovics Jenő által elindított, a budapestitől különböző, eredeti elgondolásokra épülő filmgyártást a Sárga csikótól a legutolsó kolozsvári némafilmig, a Világrémig. Visszaemlékezések, anekdoták, korabeli újságcikkek, filmkritikák és a különböző köz- és magángyűjteményekben még fellelhető filmplakátok, filmfotók, forgatásokról készült felvételek, forgatókönyvek elevenítik fel a magyar filmtörténet e termékeny időszakának legfontosabb mozzanatait. Mivel a több mint hetven Kolozsváron készült film közül csak négy maradt fenn, a kötet főleg elveszett filmekről szól, melyek közül néhány a fennmaradt dokumentumok segítségével képregényszerűen életre kel. Külön oldalak mutatják be a kolozsvári filmgyártás meghatározó személyiségeinek pályáját. A kötet végén a filmekben leggyakrabban szereplő színészek képgalériája, és a kolozsvári filmek betűrendes filmográfiája található. A kolozsvári Filmtett Egyesület és a Magyar Nemzeti Filmarchívum közös kiadása, támogatta a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Szülőföld Alap támogatásával készült.
2009, 117 oldal, 2990 Ft

   

Magyar Filmlexikon I-II.
szerk: Veress József
A Magyar Filmlexikon a hazai film minden korábbinál teljesebb enciklopédiája. Címszavai között megtalálhatók mindazok az alkotók, akik kinematográfiánk történetét a kezdetektől napjainkig formálták. Helyet kaptak benne a filmélet más közreműködői, gyártók, producerek, kritikusok; a dokumentum- és animációs műfaj reprezentánsai; az írók, akik megihlették a vetített képek készítőit. Kiegészítő fejezetek szólnak a filmirányításról, az intézményrendszerről, a forgalmazásról, a filmsajtóról, a filmszemlékről stb. Az adattár kiterjed a televíziós produktumokra is. Az életrajzi információk után a szöveg tartalmazza az adott pálya állomásainak és korszakainak felsorolását, majd a díjak jegyzéke illetve a filmográfia következik. Az anyaggyűjtés 2004. decemberében ért véget. A szerzők az MNFA munkatársai: Féjja Sándor, Kőháti Zsolt, Sándor Tibor és Veress József.
2005, 1500 oldal, 16.000 Ft

     

100 éves a mozi
Album
műv.vezető: Lencsó László
A mozi születésének századik évfordulójára kiadott reprezentatív kiállítású grafikai albumban 25 magyar képzőművész illusztrációja található 25 magyar filmről, a Korda Sándor rendezte Aranyembertől (1918) Tarr Béla Sántántangójáig (1994). A rézkarcok, linóleummetszetek, grafikák a filmek témáját és hangulatát tükrözik.
1995, 29 oldal, 168 000 Ft

     

100 éves a mozi
Katalógus
szerk: Lencsó László
A centenárium alkalmából a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítást a Magyar Filmintézet, az Országos Műszaki Múzeum és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. A magyar és angol nyelvű katalógus áttekinti filmgyártásunk történetét, képeket közöl a kiállítás anyagából, tablót filmsztárokról és rendezőkről. Tartalmazza a kiállítás ideje alatt a Ludwig Múzeumban tartott vetítések programját is.
1995, 32 oldal, 300 Ft

   

A filmteoretikus Eizenstein
írta: Novák Zoltán
Szergej Eizenstein életművének érdekessége, hogy elméletileg is aktívan foglalkozott a filmben rejlő művészi lehetőségekkel. Alkotásaiban is tükröződő merész elképzeléseivel környezete nem mindig tudott, olykor nem is akart lépést tartani. Novák Zoltán könyvéből megismerhetjük a rendező montázselméletét, a Bezsin rétje című filmjének történetét, valamint művészi és elméleti munkásságának krónikáját.
1988, 158 oldal, 700 Ft

   

A japán film világa
írta: Berkes Ildikó - Nemes Károly
A kötet bevezetője eligazít Japán és a japán kultúra történetében. A film hamar eljutott a távoli országba. Már a húszas évektől olyan kiemelkedő rendezők dolgoztak, mint Ozu és Mizoguchi. A harmincas évek felvirágzását a háború utáni útkeresés követi. A modern japán filmművészet megteremtői Kurosawa, Kobayashi, Shindo, majd Oshima. A tanulmányt harminc japán filmrendező alkotói életrajza, bibliográfia és mutatók egészítik ki.
1997, 370 oldal, 980 Ft

   

A magyar film olvasókönyve (1908-1943)
szerkesztette: Kőháti Zsolt
Filmes tárgyú szemelvények, cikkek a korabeli sajtóból illetve könyvekből. A szöveggyűjtemény a képzés (vagy önképzés) eszközéül ajánlkozik. A válogatás minden szerzőről közöl információt. A cikkek többnyire játékfilmekhez, ritkábban dokumentumfilmekhez, animációs filmekhez kapcsolódnak. A szövegek magukon hordozzák a kor szellemének, ideológiájának jegyeit.
2001, 554 oldal, 3400 Ft

   

Az amerikai némafilm
írta: Kömlődi Ferenc
A kötet célja egy lassan ködbe vesző anyag megőrzése és feldolgozása: kísérlet az amerikai film hőskorának dokumentálására. Természetesen maga a kor is meghatározó. A világháború előtti viktoriánus erkölcsök és az azok ellen fellépő új generáció kettősségét legjobban Griffith konzervativizmusa és Erich von Stroheim modernizmusa közötti ellentét szemlélteti.
1999, 354 oldal, 980 Ft

   

"Csak egy nap a világ…"
A magyar film műfaj és stílustörténete, 1929-1936
írta: Balogh Gyöngyi, Király Jenő
Az „egy nap a világ” hangulat alapvető szerepet játszik a jellegzetes filmformák genezisében. A vizsgált időszak magyar filmjeinek a kor ideológiáját, mentalitását tükröző alaphangulata nagy szerepet játszik a filmek nemzetközi sikerében, ma is élő hatásában, feltűnő és a filmtörténetben szinte páratlan örökifjúságában. A kötet egyetemi és főiskolai filmoktatáshoz javasolt tankönyv.
2000, 712 oldal, 3800 Ft

   

Simonyi Lia: Ennyi!
Az első magyar filmrendezőnő visszaemlékezései
Simonyi Lia az első nő a magyar filmtörténetben, aki filmrendezőnek készült, és elképzeléseit, céljait meg is valósította: 1939 és 1953 között Magyarországon rendezett kisfilmeket, kultúrfilmeket, ismeretterjesztő filmeket. Útja, amely a berlini Filmakadémiától a Magyar Filmirodán, a Híradó és Dokumentumfilmgyáron keresztül végül is Svájcba vezetett, tele volt akadályokkal, buktatókkal és továbblépésre ösztönző sikerekkel - erről szól Simonyi Lia írása, a magyar film történetének egyik érdekes dokumentuma.
1988, 181 oldal, 84 Ft

     

Magyar Filmográfia
Dokumentumfilmek, animációs, rövid- és reklámfilmek, 1933-1938
szerk: Komár Erzsébet
A kötet kísérletet tesz az 1945 előtti dokumentum-, rövid- és reklámfilmgyártás feltárására, rekonstruálására. A kutatást nehezítette a források pontatlansága, illetve különféle változatai. Maguk a filmszalagok kis számban maradtak fenn, legtöbbjük sérült, hiányos. A filmek évenkénti bontásban, azon belül betűrendben szerepelnek. Cím-, tárgy-, műfaj- és névmutató egészíti ki a kötetet.
1993, 560 Ft

     

Magyar Filmográfia
Heti filmhíradók 1945-1970
I. rész: Eseményjegyzék
szerkesztette: Farkas Márta, Luttor Márta
A kötet az 1945 és 1970 között rendszeresen megjelent heti híradószámok tartalmát regisztrálja. Nem tartalmazza a szakhíradókat (mezőgazdasági, sport- és úttörőhíradók, tudomány és technika stb. ), a rendszertelen megyei híradókat valamint a különkiadásokat, világhíradókat és világmagazinokat. Az egyes híradószámok tartalmát eseménycímek formájában rögzíti. Az összeállítás tárgymutatóval, magyarországi helyszínek és országok szerinti mutatóval egészül ki.
1982, 761 oldal, 112 Ft - Elfogyott!

     

Magyar Filmográfia
Heti filmhíradók 1945-1970
II. rész: Tárgymutató
szerkesztette: Farkas Márta, Luttor Márta
Az 1945 és 1970 között rendszeresen megjelent heti híradószámok tárgymutatója, magyarországi helyszínek és országok szerinti (nemzetiségi) mutatója.
1982, 550 oldal, 112 Ft - Elfogyott!

     

Magyar Filmográfia
Rövidfilmek 1945-1960
főszerk: Dr. Molnár István
A kötet az 1945 és 1960 között készült magyar rövidfilmek adatait tartalmazza. A "rövidfilm" gyűjtőnév magában foglalja a tényfilmek, a riport, dokumentum és tudományos művek mellett a rajz-és bábfilmeket és rövid játékfilmeket is.
Elsősorban a Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó stúdiókban készült filmeket tartalmazza. A kötetet név-és címmutató zárja.
1979, 562 oldal, 72 Ft

     

Magyar Filmográfia
Rövidfilmek 1961-1970
főszerk: Dr. Molnár István
Az 1961 és 1970 között készült magyar animációs, rövid játék- és nem játékfilmek filmográfiája. Függelékben szerepelnek a magyar mozi-és televíziós rövidfilm fesztiválok és díjazottjai. A kötetet cím-, tárgy- és névmutató egészíti ki.
1981, 890 Ft, 112 Ft

     

Magyar Filmográfia
Játékfilmek 1970-1974
szerk: Luttor Márta
A filmográfia-sorozat kötete az 1970-1974 között készült magyar játékfilmeket dolgozza fel. Az adatok felsorolása után a film tartalmának magyar és angol nyelvű leírása következik, majd a hazai és külföldi fesztiválokon kapott díjak, végül cikk-bibliográfia. A kötet végén cím-és névmutató, a Balázs Béla díjak, a Magyar Filmkritikusok Díjai és a Játékfilmszemle díjazottjai találhatók meg.
1980, 240 oldal, 34 Ft

   

Magyar Filmográfia
Játékfilmek 1931-1998
szerk: Varga Balázs
2., javított kiadás
Az 1931-1998 között magyar produkcióban készült játékfilmek egységes szempontrendszerű, magyar és angol nyelvű filmográfiájában megtalálhatjuk a filmek alkotóit, szereposztását, a gyártási és bemutatási adatait, valamint tartalomismertetését. A függelék tartalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum állományában található némafilmek adatait, a játékfilmszemlék díjlistáit és a Magyar Filmkritikusok Díja adatsorait. A kötetet cím-és névmutató egészíti ki.
1999, 1276 oldal, 5800 Ft

   

Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon…
Visszaemlékezések
Az első világháború előtt Deésy Alfréd a vidék egyik legnépszerűbb drámai színésze volt. Budapestre mint filmszínész került. Sikeres alakításai után tehetsége a filmrendezéshez vonzotta, éveken át népszerű és tevékeny rendező volt. Dolgozott a Star filmgyár részére, később önálló filmvállalatot alapított, néhány évet Bécsben töltött. Több mint félszáz filmet készített, már a hangosfilm-korszakban is. A visszaemlékezést bőséges jegyzetanyag és filmográfia zárja.
1992, 203 oldal, 220 Ft

   

Potpourri
Egyveleg a (krono)fotográfia történetéből
írta: Szilágyi Gábor
Az összeállítás áttekintést ad a (krono)fotográfia történetéből. Ismerteti a fotózáshoz használt eszközöket, vegyszereket, a felvétel technikáját, a hazai és az egyetemes fotótörténet kiemelkedő személyiségeinek szakmai életrajzát.
Felsorolja a magyar fotográfia tisztségviselőit, intézményeit. A kötetet név- és címmutató egészíti ki.
2000, 1989 Ft

   

Századunk tanúja - Habsburg Ottó
szerkesztette: Simonné dr. Tigelmann Ilona
Bokor Péter 1988-ban forgatta az Isten akaratából című filmesszét, melynek második része az 1989-ben bemutatott Századunk tanúja - Habsburg Ottó című alkotás. Az illusztrált kis kötet Habsburg Ottó életrajzát, politikusi tevékenységét, tudományos munkásságát, kitüntetéseit ismerteti. Az összeállításban interjú olvasható Bokor Péter
rendezővel és Bölöny József jogtudóssal.
1989, 75 oldal, 108 Ft

   

Szmoktunovszkij
írta: Geréb Anna
Innokentyij Szmoktunovszkijnak, "Oroszország legnagyobb és legnépszerűbb színészének" életrajza és művészi pályája. A könyv kísérletet tesz a színészi munka lényegének megragadására, a színészi játék vizsgálatára, s rajta keresztül a művészet titkának megfejtésére. A kötetet függelék zárja a színész színpadi és filmszerepeinek felsorolásával, bibliográfiával.
1993, 131 oldal, 794 Ft