Népszerű műfajok újrateremtője – Ridley Scott 80

MTI/Filmarchívum |

November 30-án lett nyolcvanéves Sir Ridley Scott brit rendező, a kortárs filmművészet egyik legsikeresebb és legtermékenyebb alkotója. Pályája során szinte minden népszerű műfajt megújított a sci-fitől a road movie-n át a történelmi filmekig.

Apja a brit haditengerészet kötelékében szolgált, így a család folyamatosan költözködött, csak a II. világháborút követően tért vissza Angliába. Ridley díszlettervezőnek tanult, majd a BBC-nél bekerült egy rendezői képzési programba. 1968-ban saját produkciós irodát alapított, amelyben egyik üzlettársa nála hét évvel fiatalabb öccse, a szintén rendezői pályát választó Tony Scott volt. Sikeres tévésorozatok és reklámfilmek után 1977-ben Párbajhősök című filmjével nyergelt át a nagyképernyőre, amellyel elnyerte a cannes-i filmfesztivál elsőfilmes rendezőjének járó díját. Következő filmterve a Trisztán és Izolda lett volna, de a George Lucas rendezte Csillagok háborúja sikere láttán sutba dobta az érzelmes középkori történetet, és vérbeli űrhorrort rendezett. A nyolcadik utas a halál (Alien) az 1979-es év egyik legnagyobb sikere lett, a mai napig kultuszfilmnek számít, s a rendezőnek is meghozta a világhírt. Az angol cím egy rendkívül agresszív és szinte elpusztíthatatlan idegen életformára utal, amely egy futurisztikus, sivár űrhajó belsejében végez sorra a legénység tagjaival. A rendkívüli siker valóságos univerzumot eredményezett, a filmnek több folytatása készült, regények, képregények, videójátékok sorozata követte.

Az Alien után egy másik legendás sci-fi, a Szárnyas fejvadász következett 1982-ben. Mivel a filmgyár utasítására a befejezést át kellett írnia, a film nem keltett különösebb feltűnést, a pénztáraknál inkább bukásnak számított. A később videón forgalomba hozott rendezői változat azonban (Scottot emlegetik e fogalom feltalálójaként) a rajongók kedvence lett, és ma már mesterműként tartják számon. A különleges vizuális világot teremtő Scott folytatta a reklámfilmek forgatását is, az orwelli hangulatot idéző 1984-es Apple-reklám a mai napig a műfaj klasszikusának számít. 1991-ben újabb nagy dobása jött, a Susan Sarandon és Geena Davis főszereplésével készült Thelma és Louise című road movie, amely első Oscar-jelölését is meghozta. A folytatás azonban elmaradt, az 1492 – A paradicsom meghódítása nem talált kedvező fogadtatásra, így Scott a következő időszakban jobbára produceri munkájára összpontosított, testvérével jegyezte egyebek között a Gyilkos számok és A férjem védelmében című tévésorozatokat. A „hallgatás” évei után az ezredfordulón ült újra a rendezői székbe, a kardos-sarus filmek világát idéző Gladiátor az ő számára „csak” egy újabb Oscar-jelölést hozott, öt kategóriában – köztük a legjobb filmben – viszont aranyszobrocskát kapott a 12 jelölésből.

Ezután leforgatta A bárányok hallgatnak című thriller folytatását, az első résznek nyomába sem érő Hannibált. A hírnevén esett csorbát a Sólyom végveszélyben című szomáliai háborús drámával köszörülte ki, e filmért harmadik rendezői Oscar-jelölését zsebelhette be. A 2005-ös, a keresztes háborúk korában játszódó Mennyei királyság közönség elé került változatával olyannyira elégedetlen volt, hogy a következő évben saját, rendezői verzióját is megjelentette. Újra Russel Crowe-val dolgozott A mérsékelt sikerű Bor, mámor Provence-ban, a fajsúlyos, megtörtént eseményeken alapuló Amerikai gengszter című krimiben és a Robin Hood 2010-es feldolgozásában. Scott 2012-ben készítette el az Alien előzményfilmjét Prometheus címmel, majd idén előrukkolt az újabb résszel Alien: Covenant címmel. A rendkívül látványos alkotások vegyes fogadtatásban részesültek, de kereskedelmileg mindenféleképp sikernek mondhatók. Közben 2013-ban Cormack McCarthy regényéből rendezett thrillert A jogász címmel, a következő évben a bibliai témájú Exodus: Istenek és királyok került ki keze alól (a Mózes történetét feldolgozó filmet több iszlám országban is betiltották, illetve csak újravágás után vetíthették ismét a mozikban).

Ridley Scott az Alien: Covenant című filmjének londoni világpremierjén 2017-ben (forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

2015-ben Andy Weir A marsi című nagy sikerű regénye nyomán készült a hét Oscar-díjra jelölt Mentőexpedíció egy, a Marson rekedt űrhajós megmentéséről. A Golden Globe-díjas filmet szinte teljes egészében Magyarországon forgatták: a Bálna a NASA központ belsejét helyettesítette, a Müpa a kínai űrközpontként szerepelt, míg az eredetileg a kaliforniai Pasadenában található Sugárhajtási Laboratórium a Hungexpo épületében rendezkedett be. (Az itteni forgatás alkalmával a Filmalap a rendező közreműködésével mesterkurzust is szervezett filmes szakemberek számára.) 2017-ben mutatták be a szintén nálunk forgatott, a sci-fi klasszikussá vált Szárnyas fejvadász folytatását, amelynek munkálataiban a rendező ezúttal producerként vett részt. A jövő év elején kerül a mozikba Scott A világ összes pénze című krimije, amely a híres brit olajmilliárdos Jean Paul Getty unokájának 1973-as elrablását viszi filmvászonra: a forgatás azért is húzódott el, mert a szinte teljesen kész alkotásból kivágták a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey valamennyi jelenetét, ezeket Christopher Plummerrel vették fel újra. Ridley Scott számtalan kitüntetés birtokosa: Golden Globe-, BAFTA- és Emmy-díjai mellett 2003-ban II. Erzsébet brit uralkodó lovaggá ütötte az angol filmiparért tett szolgálataiért, így kijár neki a Sir megszólítás, két éve az amerikai filmakadémia tagja lett, s csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán, tavaly pedig életművéért az American Cinematheque Awardot vehette át.

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN