Molnár Ferenc és a film

Balogh Gyöngyi |

140 éve született Molnár Ferenc, akinek művei sok filmet ihlettek kezdetektől napjainkig. Olyan kultikus filmrendezők dolgozták fel darabjait, mint Kertész Mihály, Fritz Lang, Charles Vidor, Fábri Zoltán és Billy Wilder. Vegyünk hát szemügyre egy tucat Molnár mű filmadaptációit, – vagy ahogy az ő korában mondták, filmreprodukcióit – ebből az alkalomból.

Az ördög

1907. április 10-én a Vígszínházban tartott ősbemutatója óta népszerű, itthon és külföldön is gyakran játszott színdarab. A szerelmesek életébe beavatkozó ördög alakjának első megszemélyesítője magyar színpadon Hegedüs Gyula volt. Az első filmváltozat már egy évvel a pesti premier után, 1908-ban elkészült Edwin S. Porter rendezésében, az USÁ-ban. Ez tekinthető az első Molnár filmadaptációnak. 1915-ben újabb amerikai verzió jelent meg. Ezt követte az 1918-as Kertész Mihály által rendezett magyar változat, melyről Molnár Ferenc nagyon elismerően nyilatkozott: „Bámulatosan meglepő kultúrával és rutinnal ültette át filmre Az ördögöt a Phönix-gyár. Az az impresszióm, hogy ez a magyar mozgófénykép a legtökéletesebb és legkvalitásosabb, amit eddig alkalmam volt látni. Legfőképpen az a nagystílűség pompa, elegancia és gazdagság, amely ennek a filmnek minden méteréből felénk árad, lepett meg. Külön érdekessége Az ördög filmreprodukciójának, hogy azt mutatja be, ami a színdarab előtt történik és a tulajdonképpeni darabot csak az utolsó felvonásban kapjuk. Ezt a nagyon nehéz írói és dramaturgiai munkát Siklósi Iván, a Phönix-gyár művészeti igazgatója végezte kongeniális fantáziával és stílusérzékkel. Ezúton is mégegyszer őszinte gratulációmat küldöm neki, amiért ezt a nehéz feladatot olyan látszólagos könnyedséggel oldotta meg.  

Az ördög (forrás: Magyar Digitális Képkönyvtár)

Nemkülönben meleg dicséretet érdemel Kertész Mihály is, aki a filmet kifogástalanul rendezte. Az első jelenettől az utolsóig, minden az eredeti darab stílusához és hangulatához alkalmazkodik A filmen előforduló attrakciózus jelenetek szenzációsan érdekesek és látványosak. A közreműködők, különösen a főszereplők: Kramer Leopold, B. Marton Erzsi és Várkonyi Mihály ismert, kiváló talentumukkal állottak szolgálatába a nemes ügynek és az ő művészi teljesítményük is kimagaslóan sikeres. Büszke lehet mindenki, akinek munkájából összetevődött Az ördög filmváltozata, mint ahogy magam is igazán örülök a várakozáson felüli eredménynek.” (Világ, 1918. október 5.)  1919-ben Amszterdamban filmesítették meg a színdarabot. 1921-ben újabb amerikai verzió készült.  Az 2009-es tévéfilm változatot Valló Péter rendezte.

Gazdag ember kabátja

A Gazdag ember kabátja volt Molnár Ferenc első kapcsolata a magyar filmmel. Budapesten 1912 tavaszán született meg és vált népszerűvé a kinemaszkeccs, melyben a történet filmrészletek és a színpadi jelenetek váltakozása közben bontakozik ki. Az Apolló Projectograph részvénytársaság első kinemaszkeccsének (Feleségem hű asszony) nagy sikere után fordult a korszak legnépszerűbb színházi szerzőjéhez, s kérte fel, hogy írjon számukra új moziszkeccset. Hamarosan elkészült a Gazdag ember kabátja, melynek 1912. március 1-jén tartott premierje a hazai filmes és színházi élet nagy szenzációja volt, és a műfaj virágkorát indította el. A filmrészleteket a Margitszigeten, a Stefánia úti víztoronynál és egy kávéházban forgatták. A gazdag ember szerepét K. Kovács Andor, a rendező játszotta, Fedák Sári, Ujházi Ede, Bársony István, Hudacsek Nelli voltak a partnerei.

Gazdag ember kabátja

Az aranyásó

A vadnyugati témájú kinemaszkeccset Molnár Ferenc 1914-ben Francis Bret Harte 1904-ben, a Magyar Hírlap regénytárában megjelent műve alapján írta az Apolló Projectograph számára. A zenét Kacsóh Pongrác szerezte. Az elzüllött, de a tanítónő hatására jó útra tért aranyásó szerepét Nyáray Antal játszotta. A filmrészt, melyben még a Projectograph két tulajdonosa, Ungerleider Mór és Neumann József is szerepelt, Kertész Mihály rendezte. Molnár Ferenc 1914-ben alkalmazta filmre.

Az aranyásó (forrás: Magyar Digitális Képkönyvtár)

Pufi cipőt vesz

A humoros jelenet eredeti helyszínen, egy budapesti cipőboltban játszódik. A nyápic segéd és Pufi, a hájtömeg vásárló kölcsönös erőfeszítéseit mutatja be, hogy végül előkerüljön a megfelelő méretű lábbeli. A bolti eladót a fiatal és sovány Kabos Gyula, a vásárlót Huszár Károly alakította. A jól sikerült burleszkfilm, melyet elkészültekor Tábori Kornél: A jókedv birodalma című, Uránia Színházban tartott előadása során mutattak be, fennmaradt a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében.


 
Doktor úr

Molnár Ferenc 1902-ben írt nagysikerű bohózata 1916-ban Kertész Mihály rendezésében került filmvászonra. A doktor úr sikeres védőügyvéd, akinek hatásos védőbeszédei még a notórius betörő Puzsért is mindig tisztára mossák, Csathó rendőr fogalmazó nagy bosszúságára. Sárkány ügyvéd szerepét Kürthy György, Puzsért Rátkai Márton, a rendőrt id. Latabár Árpád, Sárkánynét Lábass Juci alakította. A filmet külföldön is, többek között Ausztriában is forgalmazták, de nagy meglepetésre a bécsi színpadokon sokszor előadott színdarab filmváltozatát betiltotta az osztrák cenzúra.

A doktor úr (forrás: Magyar Digitális Képkönyvtár)

A farkas

Molnár Ferenc 1912-ben készült vígjátéka a féltékeny Kelemen ügyvéd története, aki a gyermekmesék farkasát látja minden férfipillantásban, mely feleségét éri. A darab első filmváltozatát 1916-ban Kertész Mihály készítette el. A férj szerepét Somlay Artúr, a feleséget Gombaszögi Frida alakította, a harmadik, a sokarcú csábító szerepét Várkonyi Mihály játszotta, aki egy álomjelenetben a filmben alkalmazott trükkök segítségével egyszerre három alakban jelent meg. 1981-ben Horváth Ádám vette elő a színdarabot és Márkus Lászlóval, Almási Évával és Huszti Péterrel a főszerepekben tévéfilm változatot készített belőle.

A farkas (forrás: Magyar Digitális Képkönyvtár)

A testőr

A darab a Vígszínház színpadáról indult világhódító útjára 1910-ben. Csortos Gyula játszotta a színészt, aki a gárdatisztek hófehér köpenyében, ezüstös csákójában meghódítja a saját feleségét, a színésznőt (Varsányi Irén). A vígjáték első filmváltozatát Antalffy Sándor rendezte 1918-ban, a címszerepet is ő alakította, a feleségét Gombaszögi Frida játszotta. A korabeli kritika elsősorban a film Márkus László által tervezett nagyszabású díszleteit dicsérte. 1927-ben német változat készült a darabból Robert Wiene rendezésében Alfred Abel és Corda Mária főszereplésével. 1931-ben a Metro Goldwyn Mayer filmesítette meg The Guardsman címen. 1948-ban angol tévéváltozat jelent meg. A testőr ihlette Makk Károly Játszani kell /Lily in Love című 1984-ben készült filmjét.

A testőr plakátja (forrás: MNFA)

Liliom

A pesti hintáslegény és a kis cselédlány tragikusan végződő szerelmének története az 1909-es Budapesti premieren megbukott, de később világsikert aratott és ez lett a legtöbbször megfilmesített Molnár mű. A darab megfilmesítése először 1919 tavaszán a Phönix filmgyár tervei között szerepelt. Kertész Mihálynak ez lett volna a negyedik Molnár-filmje, a főszerepeket Csortos Gyula, Lenkeffy Ica játszották volna. Az előkészületek megtörténtek, de a filmet Kertész Mihály távozása miatt nem fejezték be. Így a darab első filmváltozata az USÁ-ban készült el 1921-ben A Trip to Paradise címmel. Ezt követte 1930-ban Frank Borzage rendezésében készült változat, Charles Farrellel a címszerepben. 1934-ben Fritz Lang rendezett belőle francia filmváltozatot, melyben Charles Boyer játszotta a címszerepet, a magyar származású Máté Rudolph volt a film operatőre. 1955-ben olasz TV változat készült. 1956-ban Carousel címen Henry King filmesítette meg. 1963-ban osztrák, 1966-ban spanyol, 1967-ben USA, 1971-ben német tévéfilm változat, 2014-ben Szlovákiában magyar nyelvű tévé változat készült a darabból.

Molnár Ferenc 1941-ben (forrás: Carl Van Vechten/Library of Congress)

A hattyú

Molnár Ferenc 1920-ben írt darabja, a hercegkisasszony és a szegény nevelő szerelmi románca, először 1925-ben Hollywoodban került filmvászonra Frances Howard és Adolphe Menjou főszereplésével. 1930-ban újabb változat készült, melyben Lilian Gish és Rod La Rocque játszották a főszerepeket.  1956-ban Charles Vidor filmesítette meg Grace Kellyvel Alexandra hercegnő szerepében. Magyar filmváltozat nem készült.

Olympia

Az Olympia (1928) témája, a kékvérű fiatal özvegy, és egy huszárkapitány nagy megbotránkozást keltő szerelmi afférja is megihlette a filmeseket. 1929-ben a Metro-Goldwyn-Mayer Stúdiójában Lionel Barrymore rendezésében, John Gilberttel a főszerepben amerikai változat készült (His Glorious Night), melynek 1930-ban elkészítették a spanyol, a német és a francia nyelvű verzióit. Ezeket azonos díszletben, de három különböző stábbal forgatták. 1960-ban Kertész Mihály filmesítette meg a darabot A Breath of Scandal címen, Sophia Lorennel Olympia szerepében. Magyar filmváltozat nem készült.

A Pál utcai fiúk plakátja (forrás: Magyar Digitális Képkönyvtár)

A Pál utcai fiúk

Molnár Ferenc ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk (1907), melyet számtalan nyelvre lefordítottak, és Magyarországon kívül Olaszországban, Lengyelországban sőt még Japánban is ajánlott olvasmány az iskolákban, a filmesek körében is nagyon népszerű volt. Az első magyar változat 1917-ben, a második 1924-ben készült, mindkettőt Balogh Béla rendezte. Az utóbbi néhány éve Szerbiából előkerült, a Magyar Nemzeti Filmarchívum által restaurált, sajnos kissé hiányos kópiája ma is látható. 1934-ben No Greater Glory címmel mutatták be a Frank Borzage által rendezett amerikai adaptációt. Az 1935-ben készült olasz filmváltozatot (I ragazzi della via Paal) Alberto Mondadori és Mario Monicelli rendezte. Magyar-amerikai koprodukcióban készült 1969-ben a Fábri Zoltán által rendezett változat. 2003-ban olasz, 2005-ben pedig magyar tévéfilm készült belőle.



Egy, kettő, három

Molnár Ferenc 1929-ben íródott darabjának amerikai adaptációjával, egy hidegháborús politikai szatírával „köszöntötte” Billy Wilder 1961-ben a berlini fal építését. Főhőse, Scarlett, a Coca Cola gyár igazgatójának lánya, akire a német üzemvezetőnek, McNamara úrnak kell vigyáznia. Illetve kellene, de történik némi gikszer: az öntörvényű lány beleszeret egy kelet-német kommunista fiúba, sőt feleségül is megy hozzá. Amikor kiderül, hogy a szülők Európába jönnek látogatóba, MacNamarának egy nap alatt kell amerikai férjet faragnia a hithű kommunistából. Érdekesség, hogy a forgatást is megzavarta a berlini fal építése: 1961. augusztus 13-án egy éjszaka alatt épült fel a fal a Brandenburgi Kapunál. Miután a stáb észlelte a változást a forgatási helyszínen, kénytelenek voltak a jelenetet egy müncheni stúdióban leforgatni. A film Amerikában kasszasiker lett, Németországban csak 1985-ben mutatták be, a vasfüggöny mögött sem játszhatták. Legutóbb a Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatta a magyar közönség.



További képekért és kommentárokért kattintson galériánkra:

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN