2009.03.01.

Európai Filmátjáró (European Film Gateway – EFG)
2008. szeptember 1-én a frankfurti székhelyű Német Filmintézet vezetésével indult el az Európai Bizottság által támogatott uniós eContentplus pályázat, az Európai Filmátjáró. A hároméves projektben - melynek összköltségvetése meghaladja a 6 millió eurót - 20 intézmény, ebből 14 európai filmarchívum vesz részt. Célja, hogy 2011-re több, mint 700.000 jogtiszta fényképet, plakátot, szöveget, audiodokumentumot és filmrészletet tegyen online elérhetővé a kutatók, a diákok és a filmrajongók számára. Az EFG a digitális hálózatépítés fontos mérföldköve, mely lehetővé teszi a filmarchívumok és más, tudományos, vagy kulturális területről származó anyagok összekapcsolását. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 1000 fotó és 1200 plakát digitalizálását, illetve azok jogi hátterének rendezését vállalta. Az intézmény összköltségvetése 28.041 euró, ebből 22.432 euró uniós támogatás, 5.608 euró pedig saját rész. Tovább

2008.12.17.

Megújult a Filmkultúra

A lap, amely 1996-tól 2008-ig internetes formában jelent meg, a múlt év közepén egyesült az Archívum másik két – nyomtatott – orgánumával, a Muszterrel és a Filmspirállal

A Filmkultúra a jövőben on-line formában jelenik meg, míg a beléolvadt két másik lap rovataként működik tovább, és nyomtatásban is elérhető lesz.

A Filmkultúra rovatai:

Filmek: kizárólag interneten jelenik meg, filmkritikákat tartalmaz moziban forgalmazásra került, televízióban bemutatott és DVD-n kiadott mozgóképes alkotásokról, különböző hosszúságú játékfilmekről, dokumentumfilmekről. A rovat különösen a tévés bemutatók és a DVD-kiadványok alapján újra tárgyalja a filmtörténet jelentős műveit is.
 
Arcok: a rovat hosszabb interjúkat közöl – elsősorban a magyar – filmes élet személyiségeiről. A rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók és színészek mellett bemutatja a többi filmes szakma képviselőit is, így többek között producereket, díszlet- és jelmeztervezőket, vágókat, laboratóriumi szakembereket.
Gyűjti a személyiségekkel kapcsolatos egyéb anyagokat, dokumentumokat, és pályaképeket, tanulmányokat is közöl róluk.
 
Spirál: a Filmkultúra tudományos rovata, amely évente kétszer nyomtatásban is megjelenik. Profilja – az Archívum tevékenységéhez kapcsolódva – historiográfiák, filmtörténeti, elsősorban tényfeltáró munkák, háttéranyagok, tematikus dokumentumgyűjtemények közreadása, amelyek a felsősokú oktatásban is jól használhatóak. 
 
Muszter: a Filmkultúra nyomtatásban is megjelenő havi rovata. Lényegében a Magyar Nemzeti Filmarchívum filmmúzeuma, az Örökmozgó havi műsorát adja közre, és eköré a programtól nagyrészt függetlenül aktuális írásokat közöl a mozgóképes kultúra mai általános helyzetéről, beleértve a médiákat is. A népszerű stílusú esszék célja, hogy megragadják a jelenben zajló szellemi változásokat, impresszionista módon felhívja a figyelmet értelmezési lehetőségekre, részben a kulturális-társadalmi jelenségek összefüggésében. A lap interjúkat közöl a média fontos hazai személyiségeivel, beszámol fontosabb fesztiválokról, felhívja a figyelmet hazai filmes rendezvényekre. Támogatja a fiatal szerzőket, keresi a friss szempontokat a témák megközelítésében.
 
Képtár: a Filmkultúra vizuális rovata, amely gazdag anyagú galériákat tartalmaz eseményekről, alkotókról, archív anyagokról, tárgyi és írásos dokumentumokról, tevékenységekről. Mindebben igyekszik maximálisan kihasználni az internet korlátlan lehetőségeit.  

2008.12.17.

Befejeződött a Hippolyt, a lakáj digitális restaurálása

A Hyppolit, a lakáj - az első magyar hangosfilmsiker

Székely István filmje, a meggazdagodott kispolgárt és úrhatnám feleségét karikírozó óbudai életkép, a hangosfilmkorszak első nagy közönségsikere mozivirágkort indított el Magyarországon. A Hyppolit, a lakáj-ban alakult ki a magyar polgári komédia alaphangneme, mely harmincas évek filmgyártását jellemezte. Eiben István, a film operatőre megteremtette a magyar glamúr-filmstílust. Eisemann Mihály melankóliával átszőtt zenéje meghatározta az elkövetkezendő korszak filmzenei stílusát. A főszereplőktől az utolsó epizodistáig kiválóak voltak a színészek, a lakájt a Nemzeti Színház vezető színésze, Csortos Gyula, Schneidert az Operettszínház népszerű komikusa, Kabos Gyula alakította, aki később ügyetlenül csetlő-botló, mégis boldoguló kispolgár figuráival a magyar közönség kedvence lett. Nem hiányzott a filmből a szerelmi szál és a magyar sztárrendszer hősszerelmes sztárja, Jávor Pál sem. Partnernőjét a Hyppolit stábjának egyetlen túlélője, a kellemes énekhangú fiatal színésznő, Fenyvessy Éva játszotta.
A siker utánzásra ösztönözte a filmgyártókat, a Hyppolit, a lakáj számos későbbi film modellje lett, s a vígjáték vált az uralkodó filmműfajjá.
A filmet Albert Samek prágai filmkereskedő cége, a Sonor-film gyártotta. A forgatás helyszínéül a korszerűen felszerelt, de a berlininél sokkal olcsóbb Hunnia filmgyárat választották. Samek a babelsbergi stúdióban dolgozó Székely Istvánt kérte fel rendezőnek, akinek ez volt az első magyar filmje. A forgatókönyvet Zágon István vígjátékából Nóti Károly és Székely István írta.
A magyarnál lényegesen nagyobb német piacra számítva mindkét nyelven elkészítették a filmet. A szereplők visszaemlékezései szerint előbb a német, majd a magyar színészek álltak be ugyanazokba a díszletbe, így két, lényegében egyforma film készült, azonos cselekménnyel és párbeszédekkel. Az eredmény mégsem lett azonos: a magyar változat máig tartó sikert aratott, a német verzió pedig csendben és dicstelenül megbukott.
A Hyppolit, a lakáj Moličre darabjának, Az úrhatnám polgárnak modernizált, magyar milieube áthelyezett változata. A történet hőse a kispolgárból tehetős szállítási vállalkozóvá lett Schneider Mátyás, kinek nagyravágyó felesége, hogy háztartását előkelőbbé tegye, inast fogad fel. A korábban grófi családnál szolgált Hyppolit felforgatja a házat, az arisztokraták szokásait erőltetve új gazdáira. Schneider, bár ragaszkodna kispolgári életviteléhez, lassan beletörődik a sznob lakáj terrorjába. Szmokingot ölt a vacsorához, levágatja a bajuszát és bártáncosnővel randevúzik, éppúgy, mint Hyppolit előző gazdája, a gróf. Schneider lánya, Terka, alkalmazottjukba, Benedek Istvánba szerelmes, de Schneiderné Makáts urat szemelte ki számára, akinek nagybátyjától a nagy jövedelmet ígérő fővárosi szemétszállítási koncesszió sorsa függ. Az eljegyzési estély azonban botrányba fullad, mert feltűnik Schneider táncosnő barátnője, Mimi. Schneider végül fellázad Hyppolit ellen s a meghiúsult eljegyzés helyett Terka és Benedek István eljegyzését tartják meg.
A Hyppolit, a lakáj a magyar filmtörténet örökzöld darabja. Több mint egy évtizeddel készülése után, 1945 júliusában újra játszották a mozik. Felújításával ünnepelték meg a magyar hangosfilm születésének huszonötödik évfordulóját 1956 októberében. A film következő repríze 1972. június 8-án volt. Ebben az évben több mint egy millióan nézték meg. Ahányszor felújították, mindig megismétlődött a siker. A Mokép 1980-as statisztikai adatai szerint a Hyppolitnak az 1956-os felújítás óta több mint három és fél millió nézője volt. Az elkészülte óta eltelt 77 év alatt semmit sem veszített frissességéből, máig a magyar közönség megunhatatlan kedvence, s rendszeresen látható a TV csatornák műsorán. A nagyvárosi folklór e remekműve kultikus filmmé vált, dialógusai máig közszájon forognak, híres gegjeit, Kabos Gyula felejthetetlen poénjait az egész ország ismeri. Jelentősége a magyar filmkultúrában egyenértékű Kertész Mihály Casablanca című filmjének egyetemes filmkultúrában elfoglalt helyével.

A digitális restaurálás

A Hyppolit, a lakáj még tűzveszélyes nitronyersanyagra forgatott kép- és hangnegatívja szerencsésen fennmaradt a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében. Ez azonban a forgatás óta eltelt majdnem 80 év alatt oly mértékben összezsugorodott, hogy hagyományos kontakt kopírozással már nem másolható. Az egyik korábbi felújítás során mattírozták a film negatívját, ezzel próbálták csökkenteni az évtizedek során keletkezett karcokat. A vegyi beavatkozás, mely a képanyagot erősen szemcsézetté tette, a karcok egy részét valóban eltűntette, de a durvább képhibákat nem szüntette meg. Mivel ezek a hibák analóg módon, fotokémiai eljárásokkal nem korrigálhatók, egyetlen megoldás maradt klasszikus filmkomédiánk megmentésére a digitális kép- és hangrestaurálás. A munkálatok a képnegatív szkennelésével kezdődtek a a Filmlabor saját fejlesztésű, 2K felbontású,szkennerré átalakított, folyadékkapus Oxberry trükkberendezésén folyt. A folyadékkapus szkennelés előnye, hogy eltünteti a film karcainak jelentős részét. A restaurálás során külön gondot okozott, hogy a filmet két, különböző képméretű kamerával vették fel: egy régebbi típusú, a némafilm korszakban használatos és egy modernebb hangos képkivágású kamerával.
Az általuk rögzített kép oldalainak mérete és aránya különböző. A korábbi kontakt kopírozások során sok képinformáció veszett el, ezt most digitális átméretezéssel meg lehetett menteni. A végleges képkivágást snittenként mérlegelve kellett eldönteni.
A digitális képjavítást a Magyar Filmlabor munkatársai a HS-Art nevű osztrák cég Diamant célszoftverének felhasználásával végezték. A munkálatok során eltüntették a folyadékkapus szkennelés ellenére megmaradt karcokat, a mattirozás okozta szemcsézettséget, a nagyobb filmhibákat: a vegyszerfoltokat, beszakadásokat, és a képremegést. Digitális úton még néhány hiányzó képkockát is sikerült pótolni a megmaradtak alapján.
A képnegatív fénybeli egyenetlenségeinek korrigálására a Baselight digitális fényelő rendszer segítségével került sor.
A képjavítással párhuzamosan a Magyar Nemzeti Filmarchívumban folyt a film eredeti, intenzitásos hangnegatívjának digitalizálása és a hang szoftveres tisztítása. Mindössze néhány percnyi rosszul exponált felvétel esetében kellett a karcosabb, de jobb hangminőségű torzításmentes pozitív kópiát használni.
A digitális hangtisztítás első lépéseként a film alapzajszintjét kellett csökkenteni, annak figyelembevételével, hogy a túlzott zajkiszedést természetellenesen steril hangvilágot eredményez, s az archív hang hasznos tartományát is befolyásolja. A hangnegatívban lévő, sérülésekből, speciális illesztésekből eredő hanghibákat, ropogásokat, durranásokat egyenként kellett eltávolítani. A tisztított hang és kép összestartolását, a benne maradt asszinkronitások megszűntetését a kép és hang filmnyersanyagra történő levilágítása követte. Az így elkészült új kép- és hangnegatív alapján kopírozták le a most látható, restaurált kópiát.
Sajnos a film első felvonásának kép- és hanganyagából hiányzó néhány másodpercnyi részt – melyet egyelőre külföldi archívumokban őrzött kópiákban sem sikerült megtalálnunk – a digitális technika sem volt képes pótolni.

Hyppolit, a lakáj

Rendezte: Székely István
Író: Zágon István (színdarab)
Forgatókönyv: Nóti Károly és Székely István
Operatőr: Eiben István, Eduard Hösch
Zene: Eisemann Mihály
Karmester: Angyal László
Díszlet: Max Heilbronner
Hangmérnök: Lohr Ferenc
A Klangfilm szakértője: Friedrich Wilhelm Dustmann
A rendező munkatársai: Benedek László, Hoffmann János
Gyártásvezetők: Lázár Lajos, Josef Stein
Szereplők: Csortos Gyula (Hyppolit), Kabos Gyula (Schneider), Haraszti Mici (a felesége), Fenyvessy Éva (Terka, a leányuk), Jávor Pál (Benedek István), Góth Sándor (főtanácsos), Gózon Gyula (Makáts), Erdélyi Mici (Mimi), Szenes Ernő (Tóbiás), Simon Marcsa (Julcsa),
Rehberger László (szakács), Horváth Elvira (tornatanárnő), Bársony István, Gárdonyi Lajos, Herczeg Jenő, Pázmán Ferenc, Sárossy Andor (Schneider barátai), Makláry Zoltán (cselédszerző), Fekete Pál (bárénekes), Zátony Kálmán (másodkomornyik), Vándory Gusztáv (vendég az estélyen)
Gyártó cég: Sonor Film (Prága)
Forgalmazó: Kovács Emil és Társa Magyar Filmkölcsönző
Készült: a Hunnia Filmgyár műtermében
1931, fekete-fehér, 77 perc

A filmet restauráló cégek:
Magyar Nemzeti Filmarchívum
Magyar Filmlabor

Digitális képrestaurálás
Magyar Filmlabor
Projektvezető: Aradi László
2K szkennelés: Németh Géza
Digitális restaurálás: Bartha dániel, Gulyás Krisztián, Juhász Csaba, Takács András
Digitális fényelés: Barta Szabolcs
ARRI lézer levilágítás: Németh Géza
Filmes fényelés: Balog Éva
Fényhangátírás: Hornyák Béla

Filmhangrestaurálás:
Magyar Nemzeti Filmarchívum
Digitalizálás, restaurálás: Kurutz Márton

A FILM RESTAURÁLÁSÁT A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK TÁMOGATTA

2008.12.01..

MIDAS Projekt - Európai archívumok filmjei az interneten
A MIDAS projekt 2006-ban indult az Európai Bizottság Media Plus programjának kísérleti projektjeként. Ma 18, az európai filmörökség megőrzése iránt elkötelezett intézmény és archívum vesz részt benne, köztük a Magyar Nemzeti Filmarchívum is. A projekt elsődleges célja egy olyan nemzetközi filmes adatbázis létrehozása volt, amelyben az érdeklődők betekintést nyerhetnek Európa filmarchívumainak mozgóképi gyűjteményeibe, elsősorban a nem fikciós filmanyagokba: dokumentum- és oktatófilmekbe, híradókba, útifilmekbe, reklámokba, kísérleti-, sport- és animációs filmekbe. A többnyelvű filmes adatbázis (www.filmarchives-online.eu) ingyenes és egyszerű hozzáférést biztosít a weboldalra feltöltött mozgóképi anyagokhoz. Tovább

2008.11.20..

EUROPENA - Európai multimédiás digitális könyvtár
Az Europeana európai multimédiás online könyvtár 2008. november 20-án nyitotta meg virtuális kapuit a nyilvánosság előtt. Az internethasználók az EU 27 tagállamának nemzeti könyvtáraiból és kulturális intézményeiből származó több mint kétmillió könyvet, térképet, hangfelvételt, fényképet, archív dokumentumot, festményt és filmet érhetnek el a www.europeana.eu címen a világ minden részéről.Tovább