|
|
||
 |
Digitalizálás |
A Magyar Nemzeti Filmarchívum – a Hírközlési és Informatikai Minisztérium támogatásával – 2006 tavaszától hozzáférhetővé teszi az első száz digitalizált magyar játékfilmet. A filmek a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) honlapjáról, a regisztrált városi, megyei könyvtárakban, egyetemeken, középiskolákban lesznek elérhetőek: megtekinthetők, de nem letölthetők . Az első száz film digitalizálása és online hozzáférhetővé tétele egy hosszútávú folyamat első állomása. A digitális korszakban alapvetően megváltozott a nemzeti filmarchívumok funkciója. Míg korábban a mozgókép-örökség filmszalagon történő gyűjtése, állagmegóvása, felújítása volt az elsődleges cél, a digitális korszakban lehetővé válik a filmterjesztés új módszere: az oktatási, kutatási célokat szolgáló digitális hozzáférés biztosítása. Az audiovizuális örökség hozzáférhetővé tétele A Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége már a kilencvenes évek eleje óta különböző munkacsoportok és projektek létrehozásával koordinálja és szabványosítja a filmrestaurálási és adatbázisfejlesztési munkát. Az internetes korszakban e fő funkciók mellett előtérbe került az így kezelt anyagok hozzáférhetővé tételének szempontja, az ún. nyitott archívum koncepciója. Az Európa Tanács audiovizuális örökség védelméről szóló, 2001-es Strassbourgi Egyezménye céljaként az európai audiovizuális örökség védelmét és ennek, „mint művészeti formának, és mint múltunk megörökítőjének elismerését” jelöli meg; a gyűjtés, a megőrzés és a mozgóképanyag közhasznú kulturális, tudományos és kutatási célra való hozzáférhetővé tétele által, mely hozzáférés nem sérti a szerzői jogokat.” Az egyezmény felszólítja a tagállamokat a digitális technológiák alkalmazásában az együttműködésre, az ily módon átmentett filmörökség hozzáférhetővé tételére, kiemelve „az állami pénzből készült műalkotásokhoz való hozzáférést”. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával lehetővé vált, hogy 100 játékfilm és tíz évfolyam filmhíradó digitalizálásával elinduljon ez a folyamat. Az első százas válogatás szempontjai Az első száz film kiválasztását számos technikai és tartalmi szempont határozta meg: Az „állami pénzből készült” kritérium mellett számos egyéb szempontot kellett összehangolni. Az adott filmek filmtörténeti értéke mellett a film- és médiaoktatásban, az irodalom- és történelemoktatásban való felhasználhatóságuk is lényeges volt. – A digitalizálás elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kiinduló kellékkel rendelkezzünk, amely tecnikailag archív minőségű, felújított; tartalmilag pedig a teljes, autentikus verzió. – Eddig jó minőségben nem voltak hozzáférhetőek az ötvenes évek tűzveszélyes, nitrocelluloidra készült filmjei, illetve a hetvenes évek megfakult, bíborrá lett színesfilmjei. Ezzel magyarázható az e két csoportba tartozó filmek túlsúlya az első százas válogatásban. Ezekből a filmekből ugyan rendelkezünk jó minőségű felújított kópiákkal, de a digitalizálás alapját ezek csak hangkellékként képezhették, mert a vetítésre szánt kópia képe sokkal keményebb, kontrasztosabb, mint az elektronikus hordozóké. A digitalizált képhez vagy az eredeti negatívokat, vagy ún. lágy, részletgazdagabb negatívokat, lágy pozitívokat kell felhasználni. – Alapvető célkitűzésünk volt, hogy a forgalmazásban ma már nehezen hozzáférhető, jelentős filmtörténeti értékek bekerüljenek a válogatásba: Ének a búzamezőkről, Budapesti tavasz, Egy pikoló világos, Vasvirág, Ház a sziklák alatt, Akiket a pacsirta elkísér, Szakadék, Pacsirta, Két emelet boldogság, Régi idők focija, A tanú . – Még fontosabb volt, hogy reprezentálni akartuk a filmművészeti áramlatokat elindító, a nyelvi kifejezésmódot megújító filmeket: Emberek a havason, Valahol Európában, Körhinta, Sodrásban, Szegénylegények, Apa, Szindbád, Szerelem, Fotográfia, A kis Valentino, Ajándék ez a nap, Megáll az idő, Mephisto, Amerikai anzix , a háromrészes Psyché . – Ízelítőt adunk a legnagyobb közönségsikerekből: Mágnás Miska, Ludas Matyi, Állami áruház, Liliomfi, Szegény gazdagok, A tizedes, meg a többiek . – Kiemelt szempont volt, hogy a filmeket fel lehessen használni az irodalom- és történelemoktatásban is. Klasszikus regények emlékezetes feldolgozásai ( Légy jó mindhalálig, Egri csillagok, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A Pál utcai fiúk, Szent Péter esernyője, Magasiskola ) éppúgy bekerültek a válogatásba, mint a történelmi-politikai számvetések ( Kilences kórterem, Keserű igazság, Megszállottak, Hideg napok, Húsz óra, Tízezer nap, Párbeszéd, Feldobott kő ). Az ötvenes évek elejét, a személyi kultusz időszakát is szemléltetjük ( Dalolva szép az élet, Állami áruház) . – Végül más, jelentős kultúrtörténeti értéket képviselő filmek is bekerültek a válogatásba: Csontváry, Az életbe táncoltatott lány, Szerelmi álmok – Liszt, Meztelen vagy . A digitalizálás folyamata A rendelkezésünkre álló kellékekből tartalmi- és műszaki szempontok alapján választottuk ki a legmegfelelőbbet: ideális esetben a film archivált, leghosszabb forgalmazott verzióját; annak lágy, folyadék alatt kopírozott negatívját, vagy lágy, ún. duppozitívját, kontrasztos, felújított hangkellékkel, vagy a film eredeti mágnesszalagos hangfelvételét tartalmazó digitális hangátiratával. (Ez utóbbiban a Mafilm Audió Kft. segítségét vettük igénybe. Velük a kilencvenes évek elején nyert pályázaton nagyon sok nálunk őrzött eredeti perforált mágneshangot sikerült digitalizálni.) A megfelelően kezelt és megtisztított kellékeket a Magyar Filmlaboratórium és – kisebb százalékban – alvállalkozója, a Focus Fox Stúdió digitalizálta. Nem egyszerű átírást végeztek, hanem – különösen a színesfilmek esetében – a filmek operatőreinek irányításával fényelték össze az egyenlőtlenül fakuló kellékeket, hogy az eredeti elképzelést közelítő fény-és színhatás elektronikára alkalmazva érvényesülhessen. Együtt dolgoztunk többek között Sára Sándorral, Koltai Lajossal, Hildebrand Istvánnal, Ragályi Elemérrel, Kende Jánossal, Szécsényi Ferenccel, Kardos Sándorral, Jankura Péterrel. A Psyché például még bemutatásakor sem tükrözte az eredeti elképzelést, mert az operatőr Hildebrand István akkor nem vehetett részt a végső szín- és fényértékek megadásában, most viszont jelenetenként fényelte össze Bódy Gábor monumentális alkotását, a majdnem ötórás tévé-változatot. Az elektronikus átírás folyamán egy karckiszedő szoftver alkalmazásával lehetőség nyílt a függőleges irányú filmhibák kiszedésére, mérséklésére is. Tudni kell azonban, hogy minden ilyen jellegű beavatkozás a képélesség rovására megy, tehát csak indokolt esetben szabad alkalmazni, mert a filmhibák helyett a digitális beavatkozás nyomai látszanak a képen, például cakkosodnak a kontúrok. Ez pedig sokkal bántóbb, mint egy karc. Sok gondot jelentettek a hatvanas években készült szélesvásznú színesfilmek. Ezek optikai megoldásai a nagyvetítőben jól mutatnak, az elektronikán azonban kiderülnek a problémák. A főcímek szélei kisebb monitorokon nem látszanak, az élesség zömében a kép előterében álló mellékalakokon van, míg a háttérből fokozatosan közeledő főalak esetleg életlen, különösen a nagytotálok részletgazdagsága, nagyszabású látványossága vész el. Az Egri csillagok ban már speciális maszkolásokat kellett alkalmazni az élvezhetőség érdekében, melyeket nem minden filmnél lehetett megtenni a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt. Az így megújított kép alá egy folyadék alatt felújított hang, vagy a már digitalizált, eredeti perforált mágneshang került. Terveink A következő százas válogatásban szeretnénk, ha – egy-egy még kimaradt korábbi darab mellett – súlyuknak megfelelő teret kapnának a nyolcvanas évek kiemelkedő játékfilmjei, a második világháborút megelőző időszak legmaradandóbb művei, az időközben felújított, kimagasló dokumentumfilmek és dokumentarista játékfilmek, valamint a Balázs Béla Stúdióban készített kísérleti rövid- és dokumentumfilmek.
Projektvezető: Fazekas Eszter filmtörténész
Támogató:
A 2005-ben digitalizált 100 magyar játékfilm
|
