Filmkultúra ADATBÁZISOK
EFGFilamrchívum a YouTube-onFilmarchívum a Facebook-on elérhetőségek támogatók oldaltérkép impresszum  
gyűjtemények > filmgyűjtemények > játékfilmek > a kezdetektől 1945-ig
 

A kezdetektől 1945-ig

referens: Balogh Gyöngyi
Tel: (+36 1) 394-1322, 394-1018

Némafilm gyűjtemény

Amikor a magyar filmarchívum 1957-ben létrejött, már 56 év telt el az első magyar film, A táncz születése óta. Ez azt jelenti, hogy utólag kellett összegyűjteni több mint fél évszázad filmtermését. A hatvanas évek közepén mindössze 12 magyar néma játékfilm volt gyűjteményünkben. Ma már 50 néma játékfilmet, valamint 35 játékfilm töredéket őrzünk. Ez az aktív gyűjtőmunkának és az egyre fejlődő nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhető. A rendszerváltás óta 32 némafilmet kutattunk fel, és találtunk magyar némafilmeket külföldi archívumokban. Ez még mindig igen kevés a némafilm korszakban készült mintegy hatszáz filmhez viszonyítva. A magyar némafilmek túlélési aránya kb. nyolc százalékos, ez a nemzetközi átlag (10-15%) alatt van. A nemzetközileg is elismert, virágzó magyar némafilmgyártás úttörői, Korda Sándor, Kertész Mihály, Fejős Pál, Bolváry Géza, Várkonyi Mihály, Lugosi Béla, Lucy Dorain, Maria Corda, Putty Lia, és még sokan mások később az egyetemes filmtörténet kiemelkedő alakjaivá váltak. Szomorú tény, hogy Korda Sándor magyarországi filmjei közül mindössze egy, Az aranyember maradt fenn. Fejős Pál, Bolváry Géza magyarországi némafilmjei közül egy sem maradt fenn, Lugosi Béla, Lucy Dorain csak egy-egy rövid filmtöredékben látható. Maria Corda és Putty Lia magyar filmjei elvesztek.

Az Európai Uniós csatlakozás talán növeli az esélyét, hogy az európai archívumokban található, jelenleg még azonosítatlan filmek között elveszett magyar némafilmekre, filmtöredékekre bukkanunk.

Legújabb szerzeményeink különösen értékesek. Kertész Mihály Budapesten készült mintegy 40 filmje közül 2006-ig csak egy 8 perces agitációs propagandafilm, a Jön az öcsém, és néhány játékfilmjének (Tatárjárás, Az utolsó hajnal, A skorpió) rövid töredéke volt látható. Így nagy szenzáció, hogy nemrég előkerült két Magyarországon forgatott filmje: 2007-ben az Amszterdami Filmmúzeum munkatársai bukkantak rá Az utolsó hajnal (1917) teljes kópiájára. 2008 tavaszán megtaláltuk A tolonc (1914) USÁ-ban forgalmazott kópiáját. A két új szerzemény restaurálása folyamatban van. Az utolsó hajnalt a Nederlands Filmmuseum (Amszterdam) restaurálja, egy restaurált kópia a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe kerül. Így e filmek 2009-ben, születésük után több mint 90 évvel újra a közönség elé kerülhetnek.

1945 előtti hangosfilm gyűjtemény

Az 1945 előtt készült hangosfilmek hatvan százaléka túlélte a második világháborút, s bekerült az 1957-ben létesült magyar filmarchívumba. Azóta további húsz százalékot sikerült felkutatni és megszerezni. A filmek keresése ma is folyik. Még az elmúlt 15 évben is több mint harminc film került elő külföldi archívumokból, magyar és külföldi magángyűjteményekből. Nem csak a gyűjteményünkből hiányzó filmeket keressük, hanem azokat is, amelyekből csak hiányos, nem megfelelő minőségű, vagy csak 16 mm-es kópia maradt fenn.

Kapcsolódó anyagok:
Hangosfilm gyűjteményünk új szerzeményei
Külföldi archívumokban a gyűjteményünkben található kópiánál jobb minőségű vagy teljesebb kópiával rendelkező, 1945 előtti magyar hangosfilmek (doc)
A gyűjteményünkből hiányzó 1945 előtti játékfilmek
Hiányos, töredék, valamint teljes, de bemutatásra alkalmatlan 1945 előtti játékfilmek (doc)

A korszak filmjeinek felújítása, restaurálása

Némafilmek    

A Magyar Nemzeti Filmarchívum fontos feladata a magyar filmkultúra fennmaradt értékeinek hozzáférhetővé tétele, megőrzése az utókor számára. Ennek feltétele a filmek szakszerű tárolása, rendszeres felújítása és amennyiben szükséges, restaurálása. A korai filmek felújítását sürgeti, hogy bomlékony, tűz- és robbanásveszélyes nitró nyersanyagra készültek. A filmfelújítás a Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány létrehozása (1989) óta folyik szisztematikusan. Célunk, hogy az állományunkba bekerülő nitró alapanyagú filmek minél rövidebb idő alatt biztonsági nyersanyagra kerüljenek, s készüljön róluk olyan biztonsági kellékanyag is, mely alapján újabb kópiák gyárthatók.
A filmfelújítás, filmrestaurálás módszerei, eszközei az elmúlt húsz-harminc év során sokat fejlődtek, az utóbbi években készült restaurált kópiák sokkal közelebb állnak az eredetihez, mint a hatvanas-hetvenes években készült biztonsági másolatok. Folyadék alatti kopírozással ma már eltüntethető a karcok jelentős része, színes nyersanyag használatával megőrizhetők a virazsírozott nitró kópiák eredeti színei. Ezért új szerzeményeink restaurálása mellett az eredeti nitró kellékkel még rendelkező némafilmjeink felújítását is megismételtük. A Magyar Nemzeti Filmarchívum restaurálási tevékenysége nemzetközileg elismert. A kilencvenes évek második felében egyes filmek restauráláshoz (Az aranyember, János vitéz, Hegyek alján, Tizennegyedik) a nemzetközi Lumiėre Alapítvány nyújtott támogatást. 2001-ben Az utolsó éjszaka felújítására elnyertük a Haghefilm díjat, 10.000 Eurót. Felújított filmjeink rendszeresen szerepelnek nemzetközi fesztiválokon és a társarchívumok retrospektív sorozataiban.

Kapcsolódó anyagok:
Restaurált némafilmjeink
Felújított filmjeink nemzetközi fesztiválokon (doc)
Az első magyar Jókai-fim restaurálása
Filmtörténetírás filmek nélkül
Az utolsó éjszaka (1917) azonosításának és restaurálásának krónikája
Sugár Pál filmje, a Vihar után

Hangosfilmek    

Az 1945 előtti hangosfilmek ma is népszerűek, rendszeresen szerepelnek a különböző tévécsatornák műsorán, már csak ezért is nagy szükség van felújított, élvezhető kópiákra. A korszak filmjeinek felújítása 1989 óta tervszerűen folyik. Az elmúlt tizenöt évben közel hatvan film biztonsági kópiája és kellékanyaga készült el, s további ötven filmből készült televíziós sugárzásra alkalmas új kópia.
Technikai szempontból az jelenti a fő problémát, hogy a korszak filmjeiből gyakran csak egy agyonjátszott forgalmi kópia maradt fenn gyűjteményünkben. Folyadékos kopírozással a kép jelentős mértékben javítható, de az erősen sérült, karcos hangot fotokémiai módszerekkel nem mindig lehet élvezhetővé tenni. Ilyen esetekben a digitális hangtisztítás jelenthet megoldást, melynek eredményei jók, de magas költségei miatt eddig csak néhány film hangját tudtuk restaurálni ezzel a módszerrel. A digitális technika a képhibák javításában, a kifakult színek helyreállításában is sokkal hatékonyabb a hagyományos laboratóriumi eljárásoknál. Ennek kipróbálására először 2003-ban került sor. Digitális technikával sikerült visszavarázsolni A beszélő köntös (1941, r: Radványi Géza) idők során kifakult színeit. Hagyományos módszerekkel lehetetlen örökzöld filmkomédiánk, a Hyppolit, a lakáj restaurálása: a film eredeti kép- és hangnegatívjában keletkezett kép- és hanghibák laboratóriumi módszerekkel már nem korrigálhatók, a nyersanyag zsugorodása miatt a film hagyományos kopirgépen nem másolható. Az egyetlen megoldás, a digitális kép- és hangrestaurálás, melyre 2008-ban a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával kerül sor. A szeptemberi Filmemlékezet Fesztiválon ünnepélyes keretek között mutatjuk be a restaurált kópiát, s a mai nézők ismét olyannak láthatják a filmet, mint az 1931-es bemutató közönsége. Ezután már nem a karcos, recsegő hangú, hanem a megújult, az igazi Hyppolitot sugározhatják a tévécsatornák. A Magyar Nemzeti Filmarchívum tervei között szerepel a restaurált film DVD kiadása is.

Kapcsolódó anyagok:
Felújított hangosfilmek
Visszavarázsolt színek - A beszélő köntös digitális restaurálása

Filmrégészet - Azonosítatlan némafilmek és filmtöredékek az MNFA gyűjteményében

Mint minden filmarchívumban, az MNFA gyűjteményében is találhatók olyan némafilmek, filmtöredékek, melyeknek címét, alkotóit, sőt sok esetben még a gyártó országát sem sikerült beazonosítanunk. Néha csak annyit tudunk ezekről a tekercsekről, hogy nem magyar filmek, sejtjük, hogy a tízes vagy a húszas években, vagy esetleg még korábban készültek, jó esetben a filmszalag szélén található feliratok eligazítanak afelől, hogy melyik országban gyártották a kópiát.

Kutatómunkánk eredményeképp eddig előkerült két, eddig elveszettnek vélt film, a La Flûte Enchantée c. 1907-es francia Pathé-film amelynek csaknem teljes, kézzel színezett eredeti kópiája került elő az archívum gyűjteményében és az ugyancsak francia La valise de Barnum 1094-es eredeti kópiája, melyet az MNFA már restaurált és be is mutatott külföldi szakmai fesztiválokon. Nemrégiben azonosították be amerikai kutatók Harold Lloyd egy korai filmjét, a Lonesome Luke's Lively Life című 1917-es néma komédiát.

Ha felismeri az alábbi képgalériákban található további képeket, kérjük, jelentkezzen az alábbi e-mail címen, vagy telefonon.

Please help us identify these unknown silent movies! We keep the original prints from unknown movies in our archive what you see here in stills. If you have some idea or recognize the people in the pictures please contact us by mail.

Kurutz Márton
Tel: (+36 1) 394-1322, 394-1018

Balogh Gyöngyi
Tel: (+36 1) 394-1322, 394-1018