|
referens: Kurutz Márton
Tel: (+36 1) 394-1322, 394-1018
A huszadik század tízes éveiben Magyarországon is meginduló rendszeres híradófilmkészítés új műfajt hozott létre. Az évtizedből az 1913-ban alapított Kinoriport dokumentumfelvételein és híradó jellegű tudósításain kívül egy-egy alkalmi híradó (a tízes évek végéről és a húszas évek elejéről a Schwarzenberg, a Star, a Corvin és a Concordia filmgyárak, illetve a Pesti Napló híradói jelentetik számunkra az első ránk maradt magyar filmhíradókat. Teljes egészében ránkmaradt két rövid életű híradósorozat, az „Est Film” húsz száma (1918 szeptembere és 1919 márciusa között), illetve a „Vörös Riport Film” húsz száma a Magyar Tanácsköztársaság idejéből. Az első államilag finanszírozott rendszeres filmhíradó-folyam a Magyar Távirati Iroda kebelében 1923-ban alapított Magyar Film Iroda Rt. műhelyében készült, amely a következő év februárjától jelent meg „Magyar Híradó” néven. Az MFI 1931 októberében, a 398. híradó elkészítésével áttért a hangos technikára, s ezzel Anglia, Németország és Franciaország után Európában a negyedik állam volt, amely hangos filmhíradót állított elő. A technika korszerűsítésével egyidőben a híradószerkesztési elv is megújult: fele részben külföldi eseményeket mutatott be, immár „Magyar Világhíradó” címen. A Kozma Miklós és Tőrey (Taubinger) Zoltán vezette médiabirodalom a háború befejezéséig összesen 1084 híradószámot és megszámlálhatatlanul sok dokumentumfelvételt, kultúrfilmet és mozireklámot készített. Jól megszervezett filmcsere-osztályt működtetett, amely tömegével jutatta a világ országaiba a magyar politika eseményeiről, hírességekről és nemzeti sajátosságokról készült filmfelvételeit. Részben ennek, részben pedig az MFI legendásan gondos archiválási rendszerének köszönhetően, csak nagyon kis részben pusztultak el e két fontos évtizedet megörökítő híradófilmek.
|
